Nagyberki Község Önkormányzat
Képviselő-testületének
4/2025.(IV.28.)
rendelete
az
önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
egységes
szerkezetben a 2/2026.(III.2.) önkormányzati rendelettel
[1] Nagyberki
Község Önkormányzata Képviselő-testülete tiszteletben tartja a helyi
választópolgárok közösségének önkormányzáshoz való jogát, amelyet a
választópolgárok közössége demokratikus választáson leadott szavazata alapján,
a település egészéért vállalt felelősséggel, közvetett módon gyakorol. A helyi
közügyek intézésének, azaz a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásának, a
helyi hatalom önkormányzati típusú gyakorlásának szervezeti és működési
kereteit - az Alaptörvénybe foglalt államcélok
megvalósításának követelményével, valamint a jogszabályokban meghatározott
jogaival és kötelezettségeivel összhangban -, az önkormányzati jogok
kiteljesítése, a demokratikus működés feltételeinek megteremtése, a település
önfenntartó képességének biztosítása, és a helyi közösség öngondoskodásra való
képességének erősítése érdekében állapítja meg.
[2] Nagyberki
Község Önkormányzata Képviselő-testülete az
Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott
eredeti jogalkotói hatáskörében, az
Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában
meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
I.
Fejezet
Általános
rendelkezések
A
helyi önkormányzás általános szabályai
1. §
(1) A képviselő-testület
és szervei számára a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi
CLXXXIX. törvényben (továbbiakban: Mötv.) és más jogszabályokban meghatározott
feladatokat, hatásköri, szervezeti és működési előírásokat az SZMSZ-ben
foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.
(2) Az önkormányzat
a) hivatalos
megnevezése: Nagyberki Község Önkormányzata (továbbiakban önkormányzat).
b) székhelye: 7255 Nagyberki,
Újváros utca 1. szám.
c) illetékességi
területe: Nagyberki község közigazgatási területe.
(3) Az önkormányzati
jogok gyakorlásával feljogosított szervezet: Nagyberki Község Önkormányzat
Képviselő-testülete, melynek hét tagja van, hat képviselő és a polgármester.
A képviselők aktuális névjegyzékét a jegyző az önkormányzat hirdetőtáblájára
függeszti ki, továbbá a község honlapján teszi közzé.
(4) Az önkormányzati
feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, az Ügyrendi Bizottság,
a közös önkormányzati hivatal, a jegyző és társulások útján látja el.
(5) A képviselő-testület
hivatalának
a) megnevezése: Nagyberki
Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal)
b) székhelye: 7255 Nagyberki,
Újváros utca 1.
(6) Az önkormányzat
hivatalos honlapjának (a továbbiakban önkormányzati honlap) webcím URL-je: www.nagyberki.hu
Az
önkormányzat és jelképei
2. §
(1) Az önkormányzat
jelképeit és azok használatának rendjét a helyi címer és zászló alapításáról és
használatának rendjéről szóló rendeletében határozza meg.
(2) A
képviselő-testület a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és
adományozására külön rendeletet alkot.
II.
Fejezet
Az
önkormányzat és a képviselő-testület feladat- és hatásköre
3. §
(1) Az önkormányzati
feladat- és hatáskörök főszabályként a képviselő-testületet illetik meg, mely
hatásköröket – az Mötv.
42. §-ában foglalt kivételekkel – önkormányzati rendeletben
a képviselő-testület a polgármesterre, a bizottságára, a jegyzőre, a
társulására átruházhatja. E hatáskörök gyakorlásához utasítást adhat, a
hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.
(2) A
képviselő-testület átruházott hatásköreinek felsorolását az 1. melléklettartalmazza.
(3) Az átruházott
hatáskör gyakorlója intézkedéseiről, azok eredményéről minden évben egyszer
beszámol a képviselő-testületnek.
4.
§
Az Mötv. 42. §-ában foglaltakon túl a
képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át:
a) kitüntetések
adományozása,
b) helyi közügy
megoldásának vállalása, vagy az arról történő lemondás,
c) gazdasági társaság
alapítása, megszüntetése, ezekbe való belépésről szóló döntés.
5. §
(1) A települési
önkormányzat különös feladatát és hatáskörét az Mötv.
13. §-a tartalmazza.
(2) A kötelezően
ellátandó feladatokon felüli, önként vállalt feladatokról az önkormányzat
költségvetési rendeletében a fedezet biztosításával egyidejűleg kell dönteni.
(3) Önként vállalt helyi
közügyeket érintő feladatok lehetnek:
a) fogászati ellátás
működésének támogatása,
b) rendezvények,
közösségi programok szervezése,
c) közművelődési,
kulturális programok támogatása,
d) a lakosság
önszerveződő közösségei (társadalmi szervezetek, egyesületek, civil
szerveződések, ifjúsági szervezetek) tevékenységének segítése, támogatása, az
együttműködés biztosítása,
e) önkormányzati
elismerések, címek adományozása,
f) közműfejlesztések
elősegítése, közreműködés a szervezési feladatokban,
g) helyi közösségi
színtér biztosítása,
h) könyvtári szolgáltatás
biztosítása.
(4) Az önkormányzat által
ellátandó feladatok szakfeladatrend szerint besorolt alaptevékenységeit és az
alaptevékenységeket meghatározó jogszabályok megjelölését a
2. melléklet tartalmazza.
(5) A
képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi társadalom-
és gazdaságszervező munkában – ezek fejlesztése érdekében – kiemelten együttműködik
a vármegyei, járásszékhely önkormányzattal, valamint együttműködik bármely más
önkormányzattal. Az együttműködési koordináció keretében közvetlen cél a
vármegyei, járási tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való
közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel. A
folyamatos és rendszeres kapcsolattartás a polgármester, az alpolgármester, az
erre kijelölt képviselő(k) és a jegyző feladata.
(6) A képviselő-testület
a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására költségvetési szervet,
gazdálkodó szervezetet, intézményt alapíthat, továbbá szerződést köthet
természetes- és jogi személlyel vagy jogi személyiséggel nem rendelkező
szervezettel.
III.
Fejezet
A
képviselő-testület működése
6. §
(1) A képviselő-testület az alakuló ülését a
választás eredményének jogerőssé válását követő tizenöt napon belül tartja meg.
(2) Az alakuló
ülésen a képviselők, a polgármester és a megválasztott alpolgármester esküt
tesz.
(3) A
képviselő-testület a képviselő-testület tagjai közül egy társadalmi megbízatású
alpolgármestert választ.
(4) A polgármester
kizárólagos joga az alpolgármester személyére javaslatot tenni, aki akkor lesz
alpolgármester, ha a titkos szavazás során a képviselők minősített többségének
szavazatát megkapja.
(5) Ha a
polgármester által első alkalommal javasolt személy nem nyeri el a képviselők
minősített többségének támogatását, az alakuló ülésen újbóli javaslattételre
kerül sor, melynek során a polgármester az elsőnek javasolt személyt ismét
javasolhatja alpolgármesternek.
(6) Ha a
polgármester jelöltje nem kapja meg a titkos szavazás során a minősített
többség szavazatát, a szavazás az alakuló ülésen háromszor ismételhető meg. Ha
a harmadik szavazási eljárás során sem tudja megválasztani a képviselő-testület
az alpolgármestert, a képviselő-testület az alakuló ülésen alpolgármestert nem
választ. Ez esetben az alpolgármester választás napirendi pontot az alakuló
ülést követő első rendes testületi ülésig el kell napolni.
(7) Az alpolgármester
választást a soron következő rendes – szükség szerint rendkívüli – üléseken –
eleget téve a törvény előírásának és elkerülve a szabálytalan működést - minden
alkalommal napirendre kell tűzni mindaddig, míg az alpolgármesteri tisztség egy
eredményes választást követően betöltésre nem kerül.
7. §
(1) A képviselő-testület
a választást követően alakuló, majd rendes ülést általánosan havonta, de évente
legalább hat alkalommal, illetve szükség szerint rendkívüli ülést, illetve egy
kötelező közmeghallgatást tart. Az ülések számába az évente kötelező egy
közmeghallgatás nem számít bele.
(2) A képviselő-testület
az üléseit a Polgármesteri Hivatal tanácstermében, a közmeg-hallgatásokat az
önkormányzat nagytermében tartja.
(3) A
képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti, akadályoztatása
esetén ezen hatáskörét az alpolgármester gyakorolja. A polgármester és az
alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatásuk
esetén a képviselő-testület ülését az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze és
vezeti.
(4) A
képviselő-testületet össze kell hívni:
a) a képviselők
¼-nek indítványára,
b) a
képviselő-testület bizottságának indítványára,
c) a vármegyei
kormányhivatal vezetőjének indítványára.
(5) A (3) bekezdésben meghatározottak
alapján a rendkívüli ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványt a
polgármesterhez kell írásban benyújtani.
(6) A rendkívüli
ülés időpontját a polgármester az indítvány benyújtásától számított tizenöt
napon belülre köteles kitűzni a testületi ülés indokának, időpontjának,
helyszínének és napirendjének meghatározásával.
8. §
(1) A
képviselő-testület ülésére meg kell hívni
a) a képviselőket,
b) a jegyzőt,
c) az önkormányzat
által fenntartott intézmények vezetőit az intézményeket érintő napirendekre,
d) akiket a
polgármester vagy a képviselő-testület indokoltnak tart és
e) a helyi
nemzetiségi önkormányzat elnökét, a helyi társadalmi szervezetek,
érdekképviseleti szervek, valamint egyéb civil szervezetek képviselőit,
amennyiben az őket érintő napirendek tárgyalásánál a részvételt igénylik.
(2) A
képviselő-testület ülésén a képviselők szavazatai joggal vesznek részt, mely
magába foglalja a tanácskozás jogát is.
(3) A
képviselő-testület ülésén tanácskozási jog illeti meg valamennyi napirendi
ponthoz kapcsolódóan
a) a jegyzőt és
b) a helyi
önkormányzatok törvényességi felügyeletét ellátó Vármegyei Kormányhivatal
vezetőjét vagy annak megbízottját
(4) A
képviselő-testület ülésén tanácskozási jog illeti meg a napirendi pontra
vonatkozóan
a) a napirend
előkészítőit,
b) a téma szerint
érintett szerv vezetőit és
c) a polgármester
vagy a képviselő-testület által indokoltnak tartott, meghívott személyt.
A meghívó
9. §
(1) A rendes ülés
meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek olyan időpontban kell
megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább öt nappal megkapják. A
tanácskozási joggal résztvevők részére a meghívót és csak a hozzájuk kapcsolódó
napirendi pontok előterjesztéseit szükséges megküldeni.
(2) A meghívó
tartalmazza:
a) az ülés helyét,
időpontját,
b) a napirendi
pontokat és az előterjesztő(k) nevét,
c) a (3) bekezdésben írt kivétellel az
írásos előterjesztéseket.
(3) A
képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:
a) az írásos
előterjesztés megküldése nélkül az intézmények vezetőit,
b) a tárgy szerinti
előterjesztés megküldésével:
ba) a helyi civil
szervezetek képviselőit, a tevékenységüket, működésüket érintő fontosabb
kérdésekben,
bb) mindazokat,
akiknek a jelenléte az adott napirend alapos és körültekintő megtárgyalásához
elengedhetetlenül szükséges,
bc) a nem
önkormányzati tájékoztatót, beszámolót tartalmazó napirendi pontok
előterjesztőit.
(4) A
képviselő-testületi ülések időpontjáról, helyéről és napirendjéről az ülés
előtt legalább három nappal hirdetmény útján értesíteni kell a lakosságot.
(5) Az ülés időpontjáról
a lakosságot a meghívó és abban a tervezett napirend hirdetőtáblára történő
kifüggesztésével, és a honlapon történő közzététellel kell a kitűzött ülés
időpontja előtt legalább három nappal korábban tájékoztatni.
(6) A közmeghallgatásra
vonatkozó ülés időpontját, helyét, napirendjét a meghívóval együtt legalább
nyolc nappal az ülés előtt – a testületi meghívóval azonos módon -
nyilvánosságra kell hozni.
A
képviselő-testület ülése, az ülésvezetés szabályai
10. §
(1) A
képviselő-testület ülése nyilvános.
(2) A
képviselő-testület zárt ülést tart az Mötv. 46. § (2) bekezdésa)-b) pontjaiban szabályozott esetekben.
(3) A
képviselő-testület zárt ülést rendelhet el az Mötv. 46. § (2) bekezdésc) pontjában szabályozott esetekben.
(4) A zárt ülésen a
képviselő-testület tagjai, a jegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és a
szakértő, valamint egyedi esetekben a jogszabály által az abban meghatározott
személy vehet részt.
(5) A zárt ülésről
külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai,
a jegyző, továbbá meghívása esetén a Nagyberki Közös Önkormányzati Hivatal
ügyintézője, az érintett és a szakértő vehet részt.
(6) Zárt ülés
keretében tárgyalandó napirendet a képviselő-testület ülésén nyilvánosan
tárgyalt napirendek után, utolsóként kell tárgyalni.
(7) A
képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az
alpolgármester, ha ő is akadályoztatva van, a jelenlévő legidősebb képviselő
vezeti.
(8) A polgármester az
ülés vezetése során
a) megállapítja,
hogy a képviselő-testület ülését az SZMSZ szerint hívták-e össze,
b) megállapítja az
ülés határozatképességét, majd az ülés teljes ideje alatt ellenőrzi azt,
c) előterjeszti és
megszavaztatja az ülés napirendjét,
d) napirendi pontonként
megnyitja és berekeszti a vitát,
e) szavazást rendel el,
megállapítja annak az eredményét,
f) szünetet rendel el,
g) fenntartja a
tanácskozás rendjét,
h) berekeszti az ülést.
(9) A tanácskozás
rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik, ennek során:
a) hosszúra nyílt vita
esetén indítványozza a hozzászólások időtartamának korlátozását vagy a vita
lezárását,
b) figyelmezteti a
hozzászólót, ha mondanivalója eltér a tárgyalt témától, a figyelmeztetés
eredménytelensége esetén megvonja a szót, aminek következményeként az illető
személy ugyanazon ügyben már nem szólalhat fel,
c) rendre utasítja azt a
személyt, aki a képviselő-testületben méltatlan magatartást tanúsít,
d) ismétlődő rendzavarás
esetén a terem elhagyására kötelezheti a rendbontót és a testület vita nélkül
egyszerű többséggel hozott határozatban dönt arról, hogy a továbbiakban részt
vehet -e a tanácskozáson, kivéve a képviselő-testület tagját.
e) súlyos, vagy ismételt
rendzavarás esetén a rendzavarót egy további ülésről kizárják, kivéve a
képviselő-testület tagját.
(10) A polgármester a
rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat
visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.
11. §
(1) A
képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek
több mint a fele, azaz négy fő jelen van.
(2) A képviselő-testület
határozatképtelensége esetén az ülést a polgármester hét napon belül ugyanazon
napirendek tárgyalásával újra összehívja.
(3) Ha a
képviselő-testület ülése közben válik határozatképtelenné és az ülés rövid
felfüggesztése után a határozatképesség ismét biztosított, akkor az ülést
tovább kell folytatni.
(4) A
képviselő-testület a napirendről vita nélkül határoz. A döntéshez egyszerű
többség szükséges.
Az
együttes ülés szabályai
12. §
(1) Az
együttes képviselő-testületi ülést a polgármesterek hívják össze a meghívóban
szereplő helyszíne.
(2) Az
együttes képviselő-testületi ülés összehívását társulás esetén a Társulási
Tanács elnöke kezdeményezheti.
(3) Az
együttes ülésen a képviselő-testület ülésére - az ülés vezetését kivéve - az Mötv-ben és a Szervezeti és Működési Szabályzatban
foglaltak az irányadók.
(4) Az
együttes ülésen a határozati javaslatok tárgyában a képviselő-testületek
külön-külön szavaznak és hoznak határozatot.
(5) Az
együttes ülésről jegyzőkönyv készül, amely a testületi ülés jegyzőkönyvére
vonatkozó szabályoknak megfelelően a képviselő-testületek által hozott
határozatokat külön, valamint a tanácskozáson elhangzott valamennyi - beleértve
a más képviselő-testület tagja által tett - hozzászólás lényegét tartalmazza.
(6) Együttes
ülés tartható minden más esetben is, ha kettő vagy több képviselő-testület
működését, feladat-, illetve hatáskörét érintő döntés meghozatala szükséges.
(7) Együttes ülés összehívását bármelyik érintett
képviselő-testület kezdeményezheti, az ülés vezetéséről a képviselő-testületek
állapodnak meg.
Az előterjesztés
13. §
(1) Előterjesztésnek
minősülnek a meghívóban szereplő és az új, napirenden kívül felvett napirendi
javaslat, a képviselő-testület által előzetesen javasolt rendelet- és
határozattervezet, a beszámoló és tájékoztató.
(2) A testületi
ülésre az előterjesztést írásban, vagy szóban kell benyújtani.
(3) Kötelezően
írásos előterjesztést kell készíteni
a) rendeletalkotáshoz,
b) a szervezet
kialakítására vonatkozó javaslathoz,
c) helyi
népszavazás, népi kezdeményezés kiírásához,
d) költségvetési,
zárszámadási előterjesztéshez,
e) valamennyi
önkormányzati vállalkozással kapcsolatos ügyhöz,
f) Ptk-ból eredő jogügyletekkel kapcsolatos ügyekhez,
g) intézmény
alapításához, megszüntetéséhez és átszervezéséhez.
(4) Az írásos
előterjesztés főbb elemei
a) az első rész,
amelyben meg kell határozni az előterjesztés címét, tárgyát, ismertetni kell az
előzményeket (testületi megállapodásokat, a hozott határozatok eredményeit) a
tárgykört rendező jogszabályokat az előkészítésben részt vevők véleményét, s
mindazokat a körülményeket, tényeket, adatokat, amelyek lehetővé teszik az
értékelést és a döntést indokolják,
b) a második rész,
amely
ba) rendeletalkotást
igénylő napirend esetén a rendelet-tervezetet,
bc) határozathozatalt
igénylő napirend esetén az egyértelműen megfogalmazott, a végrehajtásért
felelősök megnevezésével és a határidők, esetleges részhatáridők megjelölésével
ellátott határozati javaslatot tartalmazza.
(5) Az egyedi
ügyekre vonatkozó előterjesztések a tényállás lényeges elemeit és a határozati
javaslatot tartalmazzák.
(6) Az
előterjesztést a napirendi pont előadója készíti elő.
(7) A
polgármester különleges szakértelmet igénylő ügyekben szakértőt is felkérhet az
előterjesztés és a döntési javaslat összeállítására. Az előterjesztést
törvényességi szempontból ez esetben is a jegyző véleményezi.
Sürgősségi
indítvány
14. §
(1) Sürgősségi
indítványra a képviselő-testület - a polgármester véleményének meghallgatása
után - soron kívül dönthet az előterjesztésről. Sürgősségi indítványt
nyújthatnak be: a polgármester, az alpolgármester, a képviselők és a jegyző a
napirendek elfogadása előtt.
(2) A sürgősségi
indítványt tevő ismerteti az indítványt, a sürgősség okának megjelölésével. Ha
a polgármester vagy valamely képviselő ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a
sürgősség kérdését – az indítvány tárgyalása előtt – vitára kell bocsátani.
(3) Ha a testület
helyt ad a sürgősségi indítványnak, úgy azt első napirendként kell tárgyalnia.
(4) Ha
a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű
napirendi javaslatként kell kezelni, s a napirendek meghatározásakor kell
állást foglalni arról, hogy az érintett előterjesztést a képviselő-testület
hányadik napirendként tárgyalja.
Felszólalások
15. §
(1) A képviselő-testületi
felszólalások lehetnek:
a) a napirendhez
kapcsolódó kérdés és hozzászólás,
b) felszólalás ügyrendi
kérdésben,
c) személyes megjegyzés,
d) kérdés,
e) interpelláció.
(2) Az előadóhoz és a
szakértőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal rendelkezők
kérdést intézhetnek, amelyre a vita megkezdése előtt kell választ adni.
(3) A napirendi ponthoz
hozzászólásra a vita során szóban lehet jelentkezni a polgármesternél. A vita
során ismételt hozzászólásra a polgármester adhat engedélyt. Amennyiben ezt a
polgármester nem adja meg, a képviselő-testület vita nélkül dönt a hozzászólás
engedélyezéséről.
(4) Az előkészítésben
résztvevők, a napirendi pont előadója és a jegyző a döntéshozatal előtt
bármikor felszólalhat, észrevételt tehet.
(5) Személyes megjegyzést
ugyanaz a képviselő a napirend kapcsán csak egy alkalommal tehet.
(6) Napirend
előtti felszólalásra a polgármestertől bármely képviselő engedélyt kérhet. A
felszólalás időtartama az öt percet nem haladhatja meg.
Kérdés,
interpelláció
16. §
(1) A kérdés az
önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezettel, működéssel,
döntés-előkészítéssel kapcsolatos felvetés vagy tudakozódás, amelynek rövidnek,
tömörnek kell lennie.
(2) A kérdésre a
megkérdezett a képviselő-testületi ülésen köteles választ adni, a válasz
időtartama legfeljebb öt perc lehet.
(3) A települési
képviselő a képviselő-testületi ülésen – lehetőleg a napirendek lezárása után –
a) a
polgármestertől,
b) az
alpolgármestertől és
c) a jegyzőtől
önkormányzati ügyben
felvilágosítást kérhet (interpellálhat), amelyre az ülésen szóban – vagy
legkésőbb a képviselő-testületi ülést követő tizenöt napon belül – írásban
érdemi választ kell adni.
(4) Ha az
interpelláció benyújtására a képviselő-testület ülését megelőzően legalább tíz
nappal sor került, úgy arra a képviselő-testületi ülésen kell érdemi választ
adni.
(5) Az interpelláció
tárgyának kivizsgálásába az interpelláló települési képviselőt is be kell
vonni. A képviselő-testület részletesebb kivizsgálást is elrendelhet, amellyel
a polgármestert vagy az alpolgármestert bízhatja meg.
(6) A
képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először
az interpelláló nyilatkozik, majd a válasz elfogadásról vita nélkül a testület
dönt.
Vita,
szavazás
17. §
(1) A polgármester a
napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön vitát nyit,
melynek során
a) az előterjesztő a
napirendhez a vita előtt szóbeli kiegészítést tehet,
b) az
előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal résztvevők
kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó köteles rövid választ adni.
(2) A
felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás
időtartamának korlátozására a polgármester vagy bármelyik képviselő javaslatot
tehet, melyről a képviselők vita nélkül döntenek. A megállapított idő túllépése
miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól.
(3) A polgármester
soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.
(4) Az előterjesztő
a javaslatot, illetve a képviselő a módosító javaslatait a vita bezárásáig
megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.
(5) A vita
lezárására a testület bármely tagja javaslatot tehet. E javaslatról a testület
vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a
hozzászólásokra.
(6) Személyes
megjegyzésre az adott tárgy lezárása után módot kell adni annak, aki az
álláspontjával összefüggésben keletkezett félreértéseket kívánja elosztani. A
személyes megjegyzésre három perc adható és csak egy alkalommal lehet élni
vele.
(7) A vita lezárása
után, a határozathozatal előtt, a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok
törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
(8) A polgármester
az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat
egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról
dönt a testület az elhangzás sorrendjében, majd az eredeti határozati javaslatról.
(9) A javaslat
elfogadásához a jelenlévő települési képviselők több mint felének igen
szavazata szükséges.
(10) Hatályon kívül
helyezte a 2/2026.(III.2.) önkormányzati rendelet!
(11) Amennyiben a
javaslat nem kapta meg a jelenlévő települési képviselők több mint felének az
igen szavazatát, a javaslatot a képviselő-testület elutasította.
(12) A képviselő-testület
döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy
személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes
érintettséget. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére
vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A
kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek
kell tekinteni.
(13) Amennyiben a
képviselő nem tesz eleget az Mötv.
49. § (1) bekezdése szerinti személyes érintettségére
vonatkozó bejelentési kötelezettségének, a mulasztás tudomásra jutását követő
soron következő képviselő-testületi ülésen a képviselő-testület határozattal
dönt arról, hogy az érintett képviselő a döntést követő két hónapra eső,
képviselői tisztségére tekintettel járó tiszteletdíja megvonásra kerül.
(14) A képviselők a
nyílt szavazás során kézfelemeléssel szavaznak. A szavazás során a polgármester
felhívására először az „igen”-nel, majd azt követően a „nem”-mel, végül a
„tartózkodom”–mal szavazó képviselők emelik fel a kezüket. A szavazást követően
a polgármester megvizsgálja, hogy valamennyi szavazásban résztvevő képviselő
szavazott-e, majd ezt követően megállapítja a döntést.
18. §
(1) A minősített
többséghez a megválasztott települési képviselők több mint a felének a
szavazata szükséges.
(2) Minősített
többség szükséges az Mötv.
50. §-ben meghatározottakon túl:
a) munkaterv és gazdasági
program elfogadásához,
b) önkormányzat
vagyonával, tulajdonával való rendelkezéshez,
c) titkos szavazás
elrendeléséhez,
d)a képviselő-testület
megbízatásának lejárta előtti feloszlásához,
e) polgármester elleni
kereset benyújtásához.
f) hitelfelvételhez,
g) Hatályon kívül
helyezte a 2/2026.(III.2.) önkormányzati rendelet!
h) településfejlesztési
eszközök és településfejlesztési döntés esetében,
i) képviselői
tiszteletdíj megvonásához, csökkentéséhez.
(3) A
képviselő-testület a döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza.
Titkos szavazást tarthat mind azokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést
köteles tartani, vagy zárt ülést tarthat. Zárt ülés tartása esetén a
polgármester nyomatékosan felhívja a figyelmet a tárgyalt ügy bizalmas
kezelésére és az azzal kapcsolatos titoktartási kötelezettségre.
(4) Titkos szavazást
lehet tartani az Mötv.
48. § (4) bekezdésében foglalt esetekben.
(5) A titkos
szavazás elrendelésére javaslatot tehet az ülés vezetője, a jegyző és bármely
képviselő. A javaslatról a testület vita nélkül dönt. A titkos szavazást az
alakuló ülésen is a képviselő-testület e rendeletében, a titkos szavazás
bonyolításával felruházott bizottsága bonyolítja le.
(6) A titkos
szavazás borítékba helyezett, a Hivatal bélyegzőjével megjelölt szavazólapon,
külön helyiségben és urna igénybevételével történik.
(7) A titkos
szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza
a) a szavazás
helyét, napját, kezdetét és végét,
b) a
szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét, tisztségét és aláírását,
c) a szavazás
eredményét és
d) a szavazás során
felmerült körülményeket.
(8) Titkos
szavazásnál szavazategyenlőség esetén ugyanazon a testületi ülésen háromszor
ismételhető meg a szavazás. Ha a harmadik szavazási eljárás után is
szavazategyenlőség alakul ki, a szavazást a képviselőtestület következő ülésén
lehet csak megismételni, ekkor azonban a kérdést el kell dönteni.
(9) Név szerinti
szavazást kell elrendelni
a) törvény által előírt
esetekben,
b) az önkormányzati
képviselők egynegyedének indítványára,
c) az önkormányzat
vagyonával kapcsolatos ügyekben,
d) hitelfelvétel esetén,
e) a település jogi
státusát érintő ügyekben.
(10) Ügyrendi kérdésben
név szerinti szavazást tartani nem lehet.
(11) A
név szerinti szavazáskor a jegyző felolvassa a képviselők nevét, a képviselők
pedig a nevük elhangzásakor „igen”-nel vagy „nem”-mel szavaznak, név szerinti
szavazáskor tartózkodni nem lehet. Az adott választ a jegyző a névsor megfelelő
rovatában rögzíti, majd a képviselők a névsort a nevük és szavazatuk mellett
aláírják. A szavazást követően a névsorból az ülésvezető megállapítja az
eredményt és azt kihirdeti. A képviselők aláírásával ellátott, külön
hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
Tanácskozás rendjének fenntartása
19. §
(1) A
tanácskozás rendjének fe1mtartásáról a polgármester, alpolgármester, vagy a
levezető elnök gondoskodik. Ennek során:
a) figyelmezteti
a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáshoz nem illő,
sértő kifejezéseket használ. Ismételt figyelmeztetést követően megvonhatja tőle
a szót.
b) rendre
utasíthatja azt a személyt, aki a képviselő-testület tagjához méltatlan
magatartást tanúsít.
(2) A
nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják
el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja
a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem
elhagyására is kötelezheti.
(3) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében
tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába
szállni nem lehet.
A
jegyzőkönyv
20. §
(1) A
képviselő-testület nyilvános üléséről kettő eredeti példányban jegyzőkönyvet
kell készíteni. A képviselő-testület zárt üléséről külön jegyzőkönyv készül,
melyet kettő eredeti példányban kell elkészíteni. A jegyzőkönyvek
elkészítéséről a jegyző gondoskodik, azok elkészítését és aláírását követően
azokat a Közös Önkormányzati Hivatalban kezeli.
(2) A jegyzőkönyv
az Mötv. 52. § (1) bekezdésén
túl tartalmazza a képviselőnek az adott napirendi pont tárgyalásakor tett
előzetes kérésére saját hozzászólását. A képviselő-testület vita nélkül dönt
abban a kérdésben, hogy a vélemény rögzítésére szó szerint kerüljön-e sor.
(3) Külön kérés
esetén a képviselő-testület nyilvános ülésén készült, aláírással hitelesített
jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a települési képviselőnek.
(4) Szóbeli
előterjesztés esetén a jegyzőkönyvet az előterjesztővel ellen kell jegyeztetni.
(5) A
képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvhöz csatolni kell
a) a meghívót,
b) a jelenléti ívet,
c) az írásban
kiküldött előterjesztéseket és azok mellékleteit,
d) a megalkotott
rendeletek aláírt példányait,
e) a települési
képviselő írásban is benyújtott hozzászólását.
(6) A képviselő-testület
üléséről készült jegyzőkönyvet még az aláírásokkal történő hitelesítése előtt -
annak megismerése céljából –, elektronikus úton e-mailben meg kell küldeni valamennyi
képviselő részére. Az esetleges észrevételekre a képviselőknek három napjuk
van. Ezt követően a jegyzőkönyvet lezárása és hitelesítése céljából a
polgármester és a jegyző aláírja.
(7) A
képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének kettő eredeti példányát irattárba kell
helyezni, melyből lehetőség szerint egy példányát évente kötetbe kell köttetni.
(8) A jegyző
gondoskodik a jegyzőkönyvnek az önkormányzat hivatalos honlapján történő
közzétételéről.
(9) A jegyző köteles
az elkészült és aláírt jegyzőkönyvet, annak kötelező mellékleteivel együtt, külön
jogszabályban és eljárási szabályokban meghatározottak szerint a vármegyei kormány-hivatalnak
megküldeni.
(10) A
választópolgárok az Mötv.
52. § (3) bekezdésben meghatározott betekintési jogukat a Nagyberki
Közös Önkormányzati Hivatalnál, ügyfélfogadási időben előzetes bejelentkezés
során gyakorolhatják.
IV. Fejezet
A Képviselő-testület döntései
Rendelet
21.
§
(1) A helyi önkormányzat Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontja
értelmében a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között rendeletet
alkot, valamint a 32. cikk (2) bekezdése
értelmében a helyi önkormányzat törvény által nem szabályozott helyi társadalmi
viszonyok rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati
rendelet alkot.
(2) A rendeletalkotás
főbb szabályai:
a) Önkormányzati rendelet
alkotását a polgármesternél kezdeményezhetik:
aa) a települési
képviselők,
ab) a képviselő-testület
bizottsága,
ac) a polgármester,
ad) a jegyző,
ae) a település
társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezeteinek döntéshozó testülete.
b) A rendelet-tervezet
előkészítése, előzetes hatásvizsgálat:
ba) a képviselőtestület a
rendeletek előkészítésénél elveket, szempontokat állapíthat meg,
bb) a rendelet
előkészítője előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felméri a szabályozás várható
következményeit és erről a képviselőtestületet tájékoztatja,
bc) a rendelet
előkészítésével megbízható a tárgy szerint illetékes bizottság, szakértő,
bd) szakértő bevonására a
jegyző tesz javaslatot,
be) a jegyzőt akkor is be
kell vonni az előkészítésbe, ha a rendelet-tervezetet a bizottság vagy szakértő
készíti el.
c) A rendelet
előkészítésében való társadalmi részvétel
ca) Az önkormányzati
rendelet előkészítése során széles körű elemzésből kell kiindulni.
cb) a tervezet
módosításához a javaslatokat a testületi ülés előtt legkésőbb 3 nappal kell a jegyzőhöz
írásban eljuttatni.
cc) ennek elsődleges
forrásai:
cd) szabályozandó tárgy
szerint érintett szervek,
ce) szakemberek
véleménye,
cf) a lakossági
közvélemény-kutatás.
cg) a polgármester a
jegyző véleményének meghallgatása után - egyes rendelet tervezeteket az érdemi
vita előtt - közmeghallgatásra bocsáthat.
d) A tervezet
képviselő-testület elé terjesztése és elfogadása:
da) a jegyző - illetve
más előterjesztő - az előkészítést és véleményezést követően a
rendelet-tervezetet indoklással együtt a képviselő-testület elé terjeszti.
Egyidejűleg tájékoztatja a testületet az előkészítés és véleményezés során
felvetett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról is, utalva a
mellőzés indokaira.
db) a rendelet hiteles,
végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg. Az önkormányzati rendeletet a
polgármester és a jegyző írják alá. Az önkormányzati rendeleteket a naptári év
elejétől folyamatos sorszámmal és a kihirdetés idejével kell ellátni.
e) Az önkormányzati
rendelet kihirdetése és közzététele
ea) az önkormányzati
rendeletet a helyben szokásos módon ki kell hirdetni a hirdetőtáblára történő helyezéssel.
A kihirdetés napja azonos a kifüggesztés napjával. Az önkormányzati rendelet
irattári példányán szerepeltetni kell a kifüggesztés és a levétel napját.
eb) az önkormányzati
hivatalban a rendelet egy példányát el kell helyezni, a honlapon közzé kell
tenni, ha szükséges úgy a módosításokkal egységes szerkezetbe foglaltan.
ec) a rendelet
alkalmazása szempontjából érintett szervekhez egy példányt meg kell küldeni
ed) A jegyző gondoskodik
arról, hogy az érintett szervek és személyek tudomást szerezzenek az őket
érintő rendeletekről.
f) Az önkormányzati
rendelet végrehajtása és az utólagos hatásvizsgálat:
fa) Az önkormányzati
rendeletek végrehajtására kötelezettek a polgármester indítványára
tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről és a fontosabb tapasztalatokról.
fb) A képviselő-testület
előtti beszámoltatásnak része a szakterületet érintő rendelet végrehajtásának
helyzetéről szóló jelentés is. Egyes rendeletek hatályosulásának ellenőrzését a
képviselő-testület bizottság hatáskörébe utalhatja.
fc) A jegyző köteles a
hatályos rendeletek jegyzékét naprakész állapotba vezetni.
Határozat
22.§
(1) A képviselő- testület
egyedi határozatot vagy normatív határozatot hoz.
(2) A határozat
tartalmazza a képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban,
valamint a végrehajtás határidejét, a végrehajtásért felelős megnevezését.
(3) A képviselő-testület határozatait
külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámozással és
év, hónap, nap megjelöléssel kell ellátni. A több feladatot tartalmazó
határozatot alpontokba szedve kell rögzíteni. Az alpontokat arab számmal kell
jelölni. A határozatot felelős és határidő megjelölésével kell ellátni. A
határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet.
(4) A határozatot a
jegyzőkönyv elkészítését és aláírását követő 5 napon belül el kell küldeni a
végrehajtásért felelős személyeknek és szervezeteknek.
(5) A határozatot
végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket a jegyző készíti elő, s a
polgármester terjeszti a képviselő-testület elé
(6) A normatív határozat
közzététele a közös hivatal hirdetőtáblájára 15 napra való kifüggesztéssel
történik a jegyzőkönyv elkészítését és aláírását követő 5 napon belül, melyről
a jegyző gondoskodik.
Munkaterv
23. §
(1) A
képviselő-testület az előre tervezett feladatok megfelelő előkészítése
érdekében az önkormányzati munkaterv alapján működik.
(2) A munkaterv
elkészítése a polgármester feladata, amit a polgármester minden év legkésőbb
február 28-ig terjeszt jóváhagyásra a képviselő-testület elé.
(3) A munkaterv főbb
tartalmai elemei a képviselő-testületi ülések tervezett időpontja, napirendje,
előkészítőjének, előadójának megnevezése.
(4) A munkaterv
összeállításához a polgármesterhez minden év január 31-ig javaslatot nyújthat
be:
a) a képviselő-testület
tagja,
b) képviselő-testület
bizottsága,
c) önkormányzati
intézmények vezetői,
d) nemzetiségi
önkormányzat elnöke,
e) helyi társadalmi,
civil szervezetek.
V.
Fejezet
A
települési képviselő
24. §
(1) A képviselő a
település egészért vállalt felelősséggel képviseli a választók érdekeit.
(2) A képviselő az
alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen a 6. § (2) bekezdés szerint
esküt tesz.
(3) A települési
képviselő főbb jogai:
a) a
képviselő-testület ülésén kezdeményezheti rendelet megalkotását vagy határozat
meghozatalát;
b) a
képviselő-testület ülésén a polgármestertől, alpolgármestertől, a jegyzőtől, a
bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az
ülésen – vagy legkésőbb harminc napon belül írásban – érdemi választ kell adni;
c) kérésére az
írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, vagy
kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben;
d) tanácskozási
joggal részt vehet a képviselő-testület bizottságának nyilvános vagy zárt
ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó
ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni
és tárgyalására az önkormányzati képviselőt meg kell hívni.
e) kezdeményezheti,
hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a
jegyzőnek – a képviselő-testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott
döntését;
f) megbízás alapján
képviselheti a képviselő-testületet;
g) a polgármestertől
igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást. Közérdekű ügyben
kezdeményezheti a polgármester intézkedését, amelyre annak harminc napon belül
érdemi választ kell adni;
h) a testületi
munkában való részvételhez szükséges időtartam alatt a munkahelyén felmentést
élvez a munkavégzés alól. Az emiatt kiesett jövedelmét a képviselő-testület
téríti meg, melynek alapján az önkormányzati képviselő társadalombiztosítási
ellátásra is jogosult.
(4) A képviselő főbb
kötelezettségei:
a) köteles a
testületi üléseken megjelenni, a képviselő-testület munkájában és
döntéshozatali eljárásában részt venni,
b) eskütételét
követően három hónapon belül köteles részt venni a kormányhivatal által
szervezett képzésen,
c) köteles
kapcsolatot tartani a választópolgárokkal, akiknek évente legalább egy
alkalommal tájékoztatást nyújt képviselői tevékenységéről,
d) a tudomására
jutott állami, hivatali és üzleti titkot megőrizni,
e) írásban vagy
szóban bejelenteni a polgármesternek, ha képviselő-testület vagy a bizottság
ülésén nem tud részt venni.
(5) A képviselők
testületi működéssel kapcsolatos jogai és kötelességei a bizottság testületi
tagsággal nem rendelkező tagjaira is értelemszerűen vonatkoznak, beleértve a
tiszteletdíjra vonatkozó jogosultságot is.
25. §
(1) A képviselők
tiszteletdíjra való jogosultságát az önkormányzat külön rendeletben
szabályozza, mely rendeletet alakuló ülését követően felülvizsgál.
(2) A
képviselő-testület a kötelezettségeit megszegő képviselő megállapított
tiszteletdíját legfeljebb 50%-kal, és maximum 12 havi időtartamra csökkentheti.
Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés, illetve a megvonás újra
megállapítható.
VI.
Fejezet
A
képviselő-testület szervei
A
képviselő-testület bizottsága
26. §
(1) A képviselő-testület
meghatározott önkormányzati feladat ellátására állandó vagy ideiglenes
bizottságot választ, egyben kijelöli annak elnökét.
(2) A
képviselő-testület állandó bizottsága az Ügyrendi Bizottság. A bizottság
létszáma: három fő, melyből mindhárom fő képviselő-testületi tag. A
polgármester nem lehet a bizottság elnöke vagy tagja.
(3) Hatályon kívül
helyezte a 2/2026.(III.2.) önkormányzati rendelet.
27. §
(1) A bizottságok
működésüknek részletes szabályait ügyrendjükben állapíthatják meg.
(2) A bizottságot az
elnök hívja össze és vezeti az ülését. Akadályoztatása esetén a bizottság
korelnöke látja el e feladatokat.
(3) A polgármester
indítványára a bizottságot össze kell hívni az indítvány kézhezvételétől
számított nyolc napon belül.
(4) A bizottsági
ülés meghívóját és az előterjesztéseket a bizottsági ülés előtt legalább öt
nappal el kell juttatni az érintettekhez. A bizottság üléséről értesíteni kell
a képviselő-testület többi tagját, valamint a jegyzőt is.
(5) A bizottság
elnöke dönt az ülés tervezett napirendjéről. A bizottságok kötelesek
megtárgyalni a feladatkörükbe tartozó előterjesztéseket.
(6) A bizottság
konkrét témakörben külső szakértőt is igénybe vehet. A szakértő díjazását az
önkormányzati költségvetés terhére elszámolni csak abban az esetben lehet, ha a
képviselő-testület ehhez előzetesen hozzájárult.
(7) A polgármester
felfüggesztheti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a
képviselő-testület határozatával vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A
felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésén határoz.
(8) A bizottság
ülésének összehívására, működésére, nyilvánosságára, határozatképességére és
határozathozatalára, döntésének végrehajtására, a bizottság tagjainak
kizárására, a bizottság üléséről készített jegyzőkönyv tartalmára a
képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal az
eltéréssel, hogy a kizárásról a bizottság dönt, továbbá a jegyzőkönyvet a
bizottság elnöke és egy tagja írja alá. A jegyző kormányrendeletben
meghatározottak szerint köteles a jegyzőkönyvet megküldeni a kormányhivatalnak.
28. §
(1) Az Ügyrendi Bizottság
feladatai:
a) ellátja a
képviselő-testület működésével kapcsolatos ügyrendi teendőket, így különösen a
titkos szavazással kapcsolatos szavazatszámláló bizottsági feladatokat, az
összeférhetetlenségi ügyekben szükséges állásfoglalást
b) kivizsgálja és
javaslatával együtt a képviselő-testület elé terjeszti a polgármester, az
alpolgármester vagy a képviselő ellen bejelentett összeférhetetlenségi
indítványt,
c) figyelemmel
kíséri a helyi rendeletek hatályosulását, szükség esetén kezdeményezi azok
hatályon kívül helyezését, vagy módosítását,
d) felkérésre részt
vesz az önkormányzatot érintő polgári jogi szerződések előkészítésében, egyes
szerződések és egyéb ügyletek jogi, szakmai véleményezésében,
e) Figyelemmel
kíséri a Szervezeti és Működési Szabályzat hatályosulását, szükség szerint
módosító indítványt terjeszt elő
f) Kezeli az
önkormányzati képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozatát. Ellátja a vele
kapcsolatos jogszabályi feladatokat.
(2)
Az Ügyrendi Bizottság részletes feladatait a 3. melléklet tartalmazza,
az elvégzett feladatokról évente beszámol a Képviselő-testületnek.
A
polgármester
29. §
(1) A polgármester a
megbízatását főállásban látja el.
(2) A polgármester
hatáskörét, feladatait törvény, vagy annak felhatalmazása alapján rendelet
állapítja meg.
(3) A polgármester a
képviselő-testület működésével összefüggésben
a) segíti és
támogatja a képviselők munkáját, különösen az általa a képviselők részére
kiadott feladatok ellátása során,
b) összehívja és
vezeti a testület üléseit, biztosítja az ülés rendjét, részt vesz a
képviselő-testület döntéseinek végrehajtásában és a végrehajtás ellenőrzésében,
c) képviseli az
önkormányzatot,
d) szervezi a
településfejlesztést és a közszolgáltatásokat és
e) biztosítja a
demokratikus helyi hatalomgyakorlást, a közakarat érvényesülését.
(4) A
polgármester a közös hivatalt fenntartó önkormányzatok polgármestereivel együtt
– a jegyző javaslatainak maradéktalan figyelembevételével – irányítja a
hivatalt az önkormányzat munkájának szervezésével, a képviselő-testület
döntéseinek előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatokban.
5) A polgármester a
jogszabályokban és az SZMSZ-ben már tárgyalt hatáskörét túlmenően:
a) dönt a
vagyonrendeletben és a szociális rendeletben meghatározott esetekben,
b) véleményt nyilvánít a
település életét érintő kérdésekben,
c) nyilatkozik sajtónak,
a hírközlő szerveknek,
d) ellátja a honvédelmi
törvényben megfogalmazott honvédelmi és polgári védelmi feladatokat, amelynek
fedezetét az éves költségvetésben kell biztosítani,
e) gyakorolja a
munkáltatói jogokat a Hivatalt fenntartó polgármesterterekkel közösen a
jegyzővel kapcsolatban a Hivatali megállapodásban foglaltak szerint,
f) gyakorolja a
munkáltatói jogokat az önkormányzati alkalmazottakkal, közfoglalkoztatottakkal
kapcsolatban,
g) dönt a költségvetésben
elfogadott dologi előirányzatok felhasználásáról,
h) dönt a nettó 250.000
forintot meg nem haladó felhalmozási és felújítási kiadásokról a
költségvetésben meghatározott célok szerint,
i) halaszthatatlan
esetekben dönthet a saját forrás nélkül beadható pályázatokról – utólagos
testületi jóváhagyással,
(6) A polgármester
az önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatosan
a) felelős az
önkormányzat gazdálkodásának szabályszerűségéért,
b) a
képviselő-testület elé terjeszti a költségvetés és zárszámadás tervezetét,
c) gondoskodik a
helyi önkormányzat költségvetésének végrehajtásáról,
d) tájékoztatja a
képviselő-testületet az évközi gazdálkodásról,
e) kötelezettséget
vállal a helyi önkormányzat nevében.
(7) Egyéb
jogszabályban foglalt hatáskörén túl
a) véleményt
nyilvánít a település életét érintő kérdésekben,
b) a hivatal
köztisztviselőivel kapcsolatos egyes munkáltatói jogok tekintetében egyetértési
jogot gyakorol a hivatalt fenntartó polgármesterekkel közösen,
c) biztosítja, hogy
a választópolgárok részt vehessenek a képviselő-testület ülésein,
d) összehívja és
vezeti a lakossági fórumokat,
e) meghatározza a
közmeghallgatással összekötött napirendek tárgyait, kitűzi az ilyen tárgyú
testületi ülések időpontját.
f) fogadóórát tart,
melynek időpontját a helyben szokásos módon közzé tesz.
(8) A polgármesteri
és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármester és
az alpolgármester egyidejű tartós akadályoztatása esetén az Ügyrendi bizottság
elnöke hívja össze és vezeti a képviselő-testület ülését. Az ülés összehívására
és vezetésére vonatkozóan az e rendeletben foglalt szabályokat kell megfelelően
alkalmazni.
(9) A (8) bekezdés vonatkozásában
tartós akadályoztatásnak minősül a 30 napot meghaladó betegség, külszolgálat,
büntető vagy egyéb eljárás miatti tisztségből való felfüggesztés.
(10)
A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően
nyolc munkanapon belül írásba foglaltan átadja munkakörét az új
polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, illetve az Ügyrendi
bizottság elnökének, annak hiányában a korelnöknek.
Az
alpolgármester
30. §
(1) A
képviselő-testület saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos
szavazással, minősített többséggel egy társadalmi megbízatású alpolgármestert
választ.
(2) Az
alpolgármester segíti a polgármestert feladatai ellátásában. Feladatait a
polgármester irányításával látja el. A polgármester tartós (egy hónapot
meghaladó) távolléte esetén ellátja helyettesítését. A polgármester e
rendeletben meghatározott feladatokon túl konkrét feladatok ellátásával
bízhatja meg az alpolgármestert.
A
jegyző
31. §
(1) A jegyző
kinevezésére az Mötv.
82. – 83. §.-a rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A jegyzőt a Közös
Önkormányzati Hivatalt fenntartó önkormányzatok polgármesterei egyszerű
többséggel meghozott döntésükkel, határozatlan időre nevezik ki.
(3) A jegyző vezeti
a Közös Önkormányzati Hivatalt. Önkormányzati és államigazgatási feladatait a Közös
Önkormányzati Hivatal köztisztviselőinek bevonásával látja el, melynek alapjait
az Mötv. 81.§-a szabályozza.
(4) A jegyző felett az alapvető
munkáltatói jogokat a közös hivatalt fenntartó önkormányzatok polgármesterei
közösen, egyszerű többségi döntésekkel, míg az egyéb munkáltatói jogköröket a
Közös Önkormányzati Hivatal székhelye szerinti település polgármestere
gyakorolja.
(5) A jegyző feladatait
a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata, Ügyrendje tartalmazza, ezen felül
főbb feladatai az önkormányzat működésével kapcsolatban:
a) előkészíti a
képviselő-testület, illetve a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket.
b) ellátja a
képviselő-testület, a bizottság szervezési és ügyviteli tevékenységével
kapcsolatos feladatokat.
c) tanácskozási
joggal vesz részt a képviselő-testület és a képviselő-testület bizottságának
ülésén.
d) jelzi a
képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha
a döntésük, működésük jogszabálysértő;
e) évente beszámol a
képviselő-testületnek a hivatal tevékenységéről;
f) gondoskodik a
testületi ülés és a bizottságok jegyzőkönyveinek elkészítéséről és a
kormányhivatalnak történő megküldéséről.
g) tájékoztatja a
képviselő-testületet és szerveit a munkájukat érintő új jogszabályokról.
(6) A jegyző egyéb,
főbb feladatai:
a) dönt a jogszabály
által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben;
b) gyakorolja a
munkáltatói jogokat a közös önkormányzati hivatal köztisztviselői és
munkavállalói tekintetében,
c) a polgármester
egyetértése szükséges – az általa meghatározott körben – a közös önkormányzati
hivatal köztisztviselője, alkalmazottja kinevezéséhez, bérezéséhez, vezetői
kinevezéséhez, felmentéséhez és jutalmazásához.
d) döntésre
előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket;
e) dönt azokban a
hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át;
f) dönt a
hatáskörébe utalt önkormányzati és önkormányzati hatósági ügyekben;
g) a hatáskörébe
tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét.
(7) A jegyzői
tisztség betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén, a tisztség
betöltetlensége, illetve akadályoztatása kezdő időpontjától számított
legfeljebb hat hónap időtartamra a jegyzői feladatok ellátására a polgármester
a közös önkormányzati hivatal olyan köztisztviselőjét bízza meg, aki a
képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelel.
VII.
Fejezet
A
képviselő-testület hivatala
32. §
(1) Nagyberki Község
Önkormányzat Képviselő-testülete Kercseliget, Szabadi és Csoma Községek
Önkormányzatainak Képviselő-testületeivel közösen működtetik a Hivatalt.
(2) A Hivatal
döntésre előkészíti a hatáskörébe utalt önkormányzati hatósági, államigazgatási
ügyeket, ellátja a képviselő-testületek, bizottságok, polgármesterek munkájával
kapcsolatos adminisztrációs feladatokat.
(3) A Hivatal
vezetője a jegyző, a Hivatal képviseletében kötelezettséget a jegyző vállalhat.
(4) A Hivatal önálló
költségvetési szerv, melynek működési, fenntartási, fejlesztési költségeihez a
fenntartó önkormányzatok az állami támogatáson felül – amennyiben az szükséges
–
a tárgyévet megelőző év január 1-i lakosságszáma arányában járulnak hozzá.
(5) A Hivatal igény-
és szükség szerint köteles – a hatályos adatvédelmi jogszabályok betartása
mellett – adatokat szolgáltatni és jelentést készíteni a képviselő-testületeknek.
(6) A települési
képviselő a jegyző útján igényelheti a Hivataltól a képviselői munkához
szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést.
(7) A Hivatallal
kapcsolatos képviselő-testületi döntést igénylő témákat – kivéve: a Hivatal
éves költségvetésének elfogadása – a Hivatalt fenntartó önkormányzatok együttes
képviselő-testületi ülésén (továbbiakban: együttes ülés) kell tárgyalni. Az
együttes ülést a Hivatal székhelye szerinti önkormányzat polgármestere hívja
össze
(8) Az együttes
ülést a Hivatal székhelye szerinti önkormányzat polgármestere vezeti le, melyre
ezen rendeletnek az ülés összehívására, levezetésre, jegyzőkönyvezésére
vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a jegyzőkönyvet a
hivatalt fenntartó önkormányzatok polgármesterei és a jegyző írja alá. A Hivatal
működésével kapcsolatos részletes szabályokat a hivatal szervezeti és működési
szabályzata tartalmazza.
VIII.
Fejezet
Vagyonnyilatkozat-tétel
33. §
(1) A
vagyonnyilatkozat-tételi eljárással kapcsolatosan az Ügyrendi Bizottság
az Mötv. 39. §-ában foglaltakat
megfelelően alkalmazza.
(2) Vagyonnyilatkozattal
kapcsolatos eljárást a Bizottságnál bárki kezdeményezhet. Az eljárás
eredményéről a képviselő-testületet annak soron következő ülésén tájékoztatni
kell.
IX.
Fejezet
Nemzetiségi
Önkormányzat
34. §
(1) A települési
önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat működéséhez való hozzájárulást külön
megállapodás alapján az éves költségvetésében rögzíti a nemzetiségi
önkormányzat január 31-ig beadott kérelme alapján.
(2) A települési
önkormányzat a nemzetiségek jogairól szóló törvény 80.§-a alapján külön
megállapodásban rögzíti a nemzetiségi önkormányzat részére a működésükhöz
szükséges feltételek biztosítását.
(3) A felek a
megállapodást minden év január 31-ig újra tárgyalják, szükségessége és
egyetértésük esetén módosíthatják.
(4) A települési
önkormányzat a nemzetiséggel kapcsolatos egyeztetésekre a polgármesteren kívül
a képviselő-testület tagok közül egy főt kijelölhet kapcsolattartásra.
X.
Fejezet
Az
önkormányzat társulásai
A
társulásokra vonatkozó szabályok
35. §
(1) Az önkormányzat
a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb megoldása érdekében
társulásokban vesz részt.
(2) A
képviselő-testület a rendelkezésre álló szellemi és anyagi eszközökkel
támogatja a polgárai olyan öntevékeny társulásait is, amelyek céljuk és
rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok (közügyek) megoldására
irányulnak.
(3) A társulás
létrehozható
a) közös intézmény
fenntartására,
b) nagyobb
költségigényű beruházások megvalósítására,
c) tervek,
fejlesztési koncepciók, programok egyeztetésére,
d) lakossági
szükségletek kielégítését szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek
összehangolására,
e) a jogi
felvilágosító munkával kapcsolatos tapasztalatok, módszerek közös
konzultációkon történő megvitatására.
(4) A koordináció
fajtái:
a) a polgármester,
az alpolgármester, a jegyző kölcsönös meghívása az egymást érintő napirendek
megtárgyalására,
b) együttes
testületi ülések tartása,
c) közös
(ideiglenes) bizottságok szervezése, meghatározott közös érdekű feladatok
ellátására.
(5) Az önkormányzat
részvételével működő társulások jegyzékét a 4. melléklet tartalmazza.
XI.
Fejezet
A
lakossági kapcsolattartás formái
Helyi
népszavazás, népi kezdeményes
36. §
A képviselő-testület
önálló rendeletben szabályozza a helyi népszavazás kezdeményezésére jogosult
választópolgárok számát.
Közmeghallgatás,
lakossági fórumok
37. §
(1) A
képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egyszer közmeghallgatást
tart.
(2) A
közmeghallgatás során az állampolgárok és a településen működő civil
szerveződések képviselői közérdekű ügyben a képviselő-testülethez, az egyes
települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz
kérdéseket intézhetnek és közérdekű javaslatot tehetnek.
(3) A
közmeghallgatás helyéről, idejéről az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra
kerülő tárgykörökről a lakosságot nyolc nappal előbb hirdetőtáblákon, egyéb
helyben szokásos módon értesíteni kell.
(4) A
közmeghallgatást a polgármester vezeti.
(5) A
közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre vonatkoznak a képviselő-testület
nyílt ülésének jegyzőkönyvére irányadó, e rendeletben foglalt szabályok.
(6) A polgármester
előre meghatározott közérdekű tárgykörben és jelentősebb döntések sokoldalú
előkészítése érdekében, vagy az állampolgárok és a társadalmi szerveződések
közvetlen tájékoztatása céljából lakossági fórumot hívhat össze, amelyet a polgármester
vezet és amelyre meg kell hívni a képviselőket és a jegyzőt.
(7) A lakossági
fórum helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő
tárgykörökről az önkormányzat hirdetőtábláján kell tájékoztatást adni a
rendezvény előtt legalább nyolc nappal.
(8) A
lakossági fórumról jegyzőkönyvet nem kell készíteni, arról emlékeztető
készülhet, melyet a jegyző, vagy az általa megbízott tisztviselő készít el.
XII.
Fejezet
Az
önkormányzat gazdasági alapjai
Az
önkormányzat vagyona
38. §
(1) Az önkormányzat
tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó részletes szabályokat az önkormányzat
vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló önkormányzati rendelet
határozza meg.
(2) Az önkormányzat
törzsvagyonát (forgalomképtelen törzsvagyon, korlátozottan forgalomképes
törzsvagyon), valamint forgalomképes vagyontárgyak tételes kimutatását
folyamatosan karbantartva a vagyonrendelet mellékleteként kell kezelni.
(3) A polgármester az
önkormányzat vagyoni helyzetének változásáról évente egy alkalommal a
közmeghallgatáson köteles tájékoztatni a lakosságot.
Az
önkormányzat költségvetése
39. §
(1) A
képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A
költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló
törvény és annak végrehajtási rendeletei, a finanszírozás rendjét és az állami
hozzájárulás mértékét az adott évre vonatkozó Magyarország központi
költségvetéséről szóló törvény határozza meg.
(2) A költségvetési
rendelet tervezetét a jegyző a Közös Hivatal pénzügyi csoportja bevonásával készíti
el és a polgármester terjeszti a képviselőtestület elé.
(3) A zárszámadási
rendelet-tervezet elkészítésére a (2) bekezdésben foglalt szabályok az
irányadóak azzal, hogy az előirányzatok mellett a költségvetési évben teljesült
bevételeket és kiadásokat számszerűsítve szerepeltetni kell.
(4) Az önkormányzat
költségvetésének és zárszámadásának előterjesztésére vonatkozó szabályokról a
képviselő-testület részére tájékoztatásul bemutatandó mérlegek tartalmának
meghatározásáról szóló önkormányzati rendelet rendelkezik.
(5) Az
önkormányzat vonatkozásában a törzskönyvi nyilvántartásban szereplő alap-tevékenységek
felsorolását a 2. melléklet tartalmazza.
Az
önkormányzati gazdálkodás főbb szabályai
40. §
(1) A helyi
önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás
szabályszerűségéért a polgármester a felelős.
(2) A veszteséges
gazdálkodás következményei az önkormányzatot terhelik, kötelezettségeiért az
állami költségvetés nem tartozik felelősséggel.
(3) Az önkormányzat
fizetésképtelenné válását a hitelezők kérelmére bíróság állapítja meg.
(4) Az önkormányzat
fizetőképességének megszűnése esetén követendő eljárást az Mötv.
adósságrendezésről szóló fejezete tartalmazza.
(5) A
képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az átmenetileg szabad
pénzeszközök lekötéséről vagy befektetéséről a jogszabályok és ezen rendeletben
foglaltak figyelembevételével, saját hatáskörében döntsön, melyről a testületet
folyamatosan tájékoztatni kell.
(6) Az
önkormányzat gazdálkodási feladatait a Közös Hivatal látja el az általa
készített és a képviselő-testület által jóváhagyott pénzügyi-gazdálkodási
szabályzatok alapján.
Önkormányzati
gazdálkodás ellenőrzése
41. §
(1) Az önkormányzat
és intézményei gazdálkodásának legmagasabb szintű ellenőrzését az Állami
Számvevőszék ellenőrzi.
(2) Az önkormányzat
és intézményei pénzügyi ellenőrzését
a) folyamatba
épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzéssel
b) belsőellenőrzéssel
kell biztosítani.
(3) Az önkormányzat
és költségvetési szerveinek belső ellenőrzés működtetéséről a jegyző
gondoskodik külön jogszabályok alapján.
(4) Az önkormányzat és az
irányítása alá tartozó Közös Önkormányzati Hivatal vonatkozásában a belső
ellenőrzési feladatokat megbízási szerződés alapján külső szolgáltatóval
végezteti.
Az
önkormányzat gazdasági programja
42. §
(1) A képviselő-testület
a megválasztását követő hat hónapon belül gazdasági programot készít, amelynek
alapja a polgármesteri program. A gazdasági program a képviselő-testület
megbízatásának időtartamára, egy ciklusra vonatkozik.
(2) A gazdasági
program helyi szinten meghatározza mindazon célkitűzéseket, feladatokat,
amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban a helyi társadalmi,
környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével – a kistérségi
területfejlesztési koncepciókhoz illeszkedve – az önkormányzat által nyújtandó
kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják.
(3) A gazdasági
program tartalmazza a fejlesztési elképzeléseket, a munkahelyteremtés
feltételeinek elősegítését, a településfejlesztési politika, az adópolitika
célkitűzéseit, az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának
javítására vonatkozó lehetséges megoldásokat.
(4) A gazdasági
program képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.
XIII.
Fejezet
Záró
rendelkezések
43. §
(1) Ez a rendelet a
kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba. Kihirdetéséről a jegyző a
helyben szokásos módon gondoskodik.
(2) A rendelet hatálybalépésével
egyidejűleg a Nagyberki Község Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti
és Működési Szabályzatáról szóló, többször módosított 6/2020.(III.5.) hatályát
veszti.
(3) A hatályba lépő
új SZMSZ-t meg kell küldeni a képviselő-testület tagjainak és a helyi
önkormányzat törvényességi felügyeletét ellátó Vármegyei Kormányhivatal
vezetőjének.
Deák Gyula Tormási István
polgármester jegyző
Záradék:
A rendelet módosítás kihirdetve!
Kelt: ……………………………
Tormási István
jegyző
1.
számú melléklet
I. A
képviselő-testület polgármesterre átruházott hatásköreinek felsorolása
1. Építésügyi,
vízügyi, környezetvédelmi hatósági ügyek tekintetében tulajdonosi hozzájáruló
nyilatkozat megadása.
2. Az önkormányzat
tulajdonában lévő közutak tekintetében közútkezelői hozzájárulás
megadása.
3. Közfoglalkoztatással
kapcsolatos döntések meghozatala. Ellátja a közfoglalkoztatással kapcsolatos
munkáltatói jogok gyakorlását.
4. Dönt a
köztemetési ügyekben és intézkedik a köztemetés költségeinek hagyatéki
teherként történő bejelentéséről, kötelezi az eltemettetésre kötelezett
személyt a köztemetés költségeinek megtérítésére, illetve azt méltányosságból
elengedi.
5. Jelzálogjog,
elidegenítési és terhelési tilalom ingatlan-nyilvántartási törlésének
engedélyezését végzi.
6. A
közterület-használat engedélyezésével kapcsolatos elsőfokú önkormányzati
hatósági ügyekben való döntés.
7. A helyi szociális
rendeletben a képviselő-testület hatáskörébe utalt döntések meghozatala.
9. Szociális tűzifa
támogatás megállapítása.
10. Tanyagondnoki
szolgáltatás igénybevételének engedélyezése. Ellátja a tanyagondnokkal
kapcsolatos munkáltatói jogok gyakorlását.
11. Az Önkormányzattal
munkaviszonyban álló foglalkoztatottak munkáltatói jogainak gyakorlása.
II. A
képviselő-testület jegyzőre átruházott hatásköreinek felsorolása
1. A központi
címregiszterhez és az ingatlan-nyilvántartáshoz kapcsolódóan a házszámozásokkal
kapcsolatos döntések.
2. A közösségi
együttélés szabályainak megsértésével kapcsolatos hatósági eljárás lefolytatása
és bírságok kiszabása.
2.
számú melléklet
Az önkormányzatnál
alkalmazott kormányzati funkciók felsorolása
|
A |
B |
C |
|
kormányzati
funkció |
megnevezés |
|
1. |
011130 |
Önkormányzatok és
önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége |
|
2. |
013320 |
Köztemető-fenntartás és
–működtetés |
|
3. |
013350 |
Az önkormányzati
vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok |
|
4. |
041232 |
Start-munka program -
Téli közfoglalkoztatás |
|
5. |
041233 |
Hosszabb időtartamú
közfoglalkoztatás |
|
7. |
045160 |
Közutak, hidak,
alagutak üzemeltetése, fenntartása |
|
8. |
062020 |
Településfejlesztési
projektek és támogatásuk |
|
9. |
064010 |
Közvilágítás
biztosítása |
|
10. |
066010 |
Zöldterület-kezelés |
|
11. |
066020 |
Város-,
községgazdálkodási egyéb szolgáltatások |
|
12. |
072111 |
Háziorvosi alapellátás |
|
13. |
072311 |
Fogorvosi alapellátás |
|
14. |
074031 |
Család és nővédelmi
egészségügyi gondozás |
|
15. |
074040 |
Fertőző megbetegedések
megelőzése, járványügyi ellátás |
|
16. |
076062 |
Település-egészségügyi
feladatok |
|
17. |
082042 |
Könyvtári állomány
gyarapítása, nyilvántartása |
|
18. |
082044 |
Könyvtári
szolgáltatások |
|
19. |
082091 |
Közművelődés -
közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése |
|
20. |
082092 |
Közművelődés –
hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása |
|
21. |
082094 |
Közművelődés-kulturális
alapú gazdaságfejlesztés |
|
22. |
091140 |
Óvodai nevelés, ellátás
működtetési feladatai |
|
23. |
096015 |
Gyermekétkeztetés
köznevelési intézményben |
|
24. |
102031 |
Idősek nappali ellátása |
|
25. |
104037 |
Intézményen kívüli
gyermekétkeztetés |
|
26. |
107055 |
Falugondnoki,
tanyagondnoki szolgáltatás |
3.
számú melléklet
Az Ügyrendi Bizottság az
alábbi feladatokat látja el:
a) Szavazatszámlálással
kapcsolatos feladatok lebonyolítása az alpolgármester választásakor, valamint
testületi döntéshez szükséges titkos szavazásokkor,
b) A képviselők és a
polgármester összeférhetetlenségi és méltatlansági eljárással kapcsolatos
feladatok ellátása,
c) A képviselők,
polgármester és hozzátartozójuk vagyonnyilatkozat-tétellel kapcsolatos
feladatok ellátása,
Feladatok részletezése
1. A szavazatszámlálással
kapcsolatban ellátja:
a) Alpolgármester
választás lebonyolítását,
b) Szavazatszámlálások
előkészítését, eredmény megállapítását, kihirdetését
2. A
vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatban ellátja:
a) Vagyonnyilatkozatok
nyilvántartását, azonosítókkal való ellátását,
b) Vagyonnyilatkozatok
határidőben történő beadására felhívás megtételét,
c) Vagyonnyilatkozati
nyomtatványok kiosztását, átvételét, majd azok őrzését a Hivatal épületében
lévő páncélszekrényben biztosítja,
d) Vagyonnyilatkozatokkal
kapcsolatos eljárás lefolytatását, amennyiben azt bárki kezdeményezi, és erről
tájékoztatja a képviselőtestületet,
e) Kezdeményezi a
képviselőtestületnek – a polgármester útján – a vagyonnyilatkozat-tételi
határidő elmulasztása esetén a képviselői juttatások megvonását,
f) A képviselők és
polgármester vagyonnyilatkozatába történő betekintést biztosítja, amelyhez
legalább a bizottsági elnök jelenléte szükséges,
4. Összeférhetetlenségi
és méltatlansági eljárással kapcsolatban ellátja:
a) A képviselők
összeférhetetlenségi és méltatlansági eljárásával kapcsolatban a vizsgálat
lefolytatását,
b) Az
összeférhetetlenségi és méltatlansági vizsgálat lefolytatása után a vizsgálat
eredményét a képviselő-testület elé terjesztését,
c) Polgármester Mötv-ben foglalt összeférhetetlenség és méltatlanság
fennállása esetén indítvány tételét a testület elé az összeférhetetlenség
kivizsgálására,
5. Képviselői
tiszteletdíj csökkentése és megvonásával kapcsolatosan:
a) Képviselő tiszteletdíj
megvonása tárgyában előterjesztés nyújt be,
b) Képviselő kizárás
bejelentésének elmulasztása esetén tiszteletdíj csökkentésére előterjesztést
nyújt be.
4.
számú melléklet
Társulások,
melyekben az Önkormányzat tagként részt vesz:
1. Igal- és környéke
Alapszolgáltatási Központot Fenntartó Társulás,
2.
Kaposmenti Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás,
3. Kaposvár Környéki Belső Ellenőrzési
Önkormányzati Társulás;
3. Zselici
Lámpások Vidékfejlesztési Egyesület 7477 Szilvásszentmárton, Fő utca 20.
