Kercseliget
Község Önkormányzat Képviselő-testületének
1/2026.
(III.3.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat 2026. évi
költségvetéséről
[1]Kercseliget Község Önkormányzat Képviselő-testületének az önkormányzat
költségvetési rendeletének megalkotása alapvető feladata, mely a közösség
szolgálatát, a helyi feladatok ellátását és a pénzeszközök hatékony
felhasználását biztosítja. A rendelet célja, hogy átlátható kereteket adjon a
bevételek és kiadások tervezéséhez, elősegítse a gazdálkodás felelősségteljes
és jogszerű végrehajtását, valamint biztosítsa az önkormányzati feladatok
maradéktalan teljesítését a helyi lakosok érdekében. A rendelet jogalapot
teremt a közszolgáltatások finanszírozásához és a közösségi célok eléréséhez,
figyelembe véve a gazdasági stabilitás és fenntarthatóság elveit. A helyi
önkormányzat az éves költségvetése alapján finanszírozza és látja el törvényben
meghatározott kötelező és önként vállalt feladatait.
[2]Kercseliget Község Önkormányzat Képviselő-testülete az
Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói
hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés f) pontjában
meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. §
A rendelet hatálya az önkormányzatra, annak képviselő-testületére,
szerveire (polgármester) terjed ki.
2. §
A
képviselő-testület a címrendet e rendelet 1. melléklete szerint határozza
meg.
I.
A költségvetés
bevételeinek és kiadásainak
fő összege, a
hiány mértéke
3. §
(1) A képviselő-testület az önkormányzat és
költségvetési szervei együttes 2026. évi költségvetését
66 651 819 Ft tárgyévi
költségvetési bevétellel,
74 475 844 Ft tárgyévi
költségvetési kiadással és
7 824 025 Ft
költségvetési egyenleggel
állapítja
meg.
Ezen belül:
· a működési célú bevételt 66 651 819
Ft-ban
· a működési célú kiadásokat 72 891
917 Ft-ban
ebből:
- a személyi juttatások kiadásait 35 273 384 Ft-ban
- a munkaadókat terhelő járulékokat 4 311 722 Ft-ban
- a dologi kiadásokat 22 536
591 Ft-ban
- az ellátottak pénzbeli juttatásait 7 898 032 Ft-ban
- az egyéb működési célú kiadásokat 2 872 188 Ft-ban
· a felhalmozási célú bevételt 0 Ft-ban
· a felhalmozási célú kiadást 1 583 927 Ft-ban
ebből:
- a beruházások összegét 606
027 Ft-ban
- a felújítások összegét 977
900 Ft-ban
állapítja meg.
(2)A képviselő-testület aköltségvetési
hiány belső finanszírozására szolgáló előző évi pénzmaradványt működési és felhalmozási célú igénybevétel szerinti
tagolásban a 2. melléklet alapján
hagyja jóvá.
(3) A
képviselő-testület a (2) bekezdésen kívüli költségvetési hiány külső
finanszírozására szolgáló finanszírozási célú pénzügyi műveletek bevételeit a 3. melléklet alapján hagyja jóvá.
Az
önkormányzat bevételei és kiadásai
4. §
(1)
Az önkormányzat bevételeit forrásonként e rendelet 4. melléklete tartalmazza.
(2)Az önkormányzat kiadási előirányzatait e
rendelet 5. melléklete tartalmazza.
(3) Az
önkormányzat összevont költségvetési mérlegét e rendelet 14. melléklete tartalmazza.
(4) A képviselő-testület
a helyi önkormányzat kiadásait e rendelet 6.
melléklete szerint hagyja jóvá.
(5) A képviselő-testület a helyi önkormányzat
nevében végzett felújítások kiadásait 977 900 Ft-ban állapítja meg.
(6) A képviselő-testület a helyi önkormányzat
nevében végzett beruházások kiadásait 606 027 Ft-ban hagyja jóvá.
(7) A képviselő-testület a költségvetési szervek
engedélyezett létszámát összesen, valamint önállóan működő költségvetési
szervenként e rendelet 7. mellékleteszerint állapítja meg.
(8) A képviselő-testület a közfoglalkoztatottak létszámát költségvetési szervenként a 8. melléklet szerint hagyja jóvá.
(9) A képviselő-testület az európai uniós támogatással
megvalósuló programok, projektek kiadásait e rendelet 9. melléklete szerint állapítja meg.
(10) A képviselő-testület a 2026. költségvetési
évben nem tervez olyan fejlesztési célokat, amelyek megvalósításához a
Magyarország stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban
Stabilitási törvény) 3. § (1) bekezdése
szerinti adósságot keletkeztető ügylet megkötése válik, vagy válhat
szükségessé.
(11) A képviselő-testület a
lakosságnak juttatott támogatásokat a 11.
melléklet szerint hagyja jóvá.
(12) Az önkormányzat
közvetett támogatásait e rendelet 12.
melléklete tartalmazza.
A bevételi
többlet kezelése
5. §
(1) A gazdálkodás során az év közben létrejött
bevételi többletet a képviselő-testület értékpapír vásárlás, illetve
pénzintézeti lekötés útján hasznosíthatja.
(2) Az (1) bekezdés szerinti hasznosítással
kapcsolatos szerződések, illetve pénzügyi műveletek lebonyolítását gazdasági
eseményenként 200 000 Ft+ÁFA-ig a képviselő-testület a polgármester
hatáskörébe utalja. A polgármester a megtett intézkedésekről a következő
képviselő-testületi ülésen tájékoztatást ad.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott összeget
meghaladó bevételi többlet felhasználásáról a képviselő-testület annak
felmerülését követő testületi ülésén esetenként dönt.
(4) A költségvetési szerv a jóváhagyott bevételi
előirányzatain felül többletbevételét az irányító szerv egyidejű tájékoztatásával,
a tényleges többlet 50 %-ának megfelelő összegű, saját hatáskörű
előirányzat-módosítás után használhatja fel. A képviselő-testület ezt az
előirányzat-módosítási jogosultságot indokolt esetben az érintett költségvetési
szerv értesítése mellett magához vonhatja.
Általános és céltartalék
6. §
(1) A képviselő-testület az önkormányzat általános
tartalékát
1 372 188 Ft összegben
állapítja meg.
(2) Az általános tartalék felhasználásáról a
képviselő-testület az erre vonatkozó igény felmerülésekor egyedi határozatban
dönt.
(3) A képviselő-testület az önkormányzat
céltartalékát
1 000 000 Ft összegben
e rendelet 10.
mellékletébenfelsorolt célokra állapítja meg.
Több éves
kihatással járó feladatok
7. §
A képviselő-testületnek nincs többéves kihatással
járó feladata.
Előirányzat-felhasználási
ütemterv
8. §
A 2026. évi költségvetés bevételi és kiadási
előirányzatainak felhasználási ütemtervét havi bontásban a 13. melléklet tartalmazza.
II.
A 2026. évi
költségvetés végrehajtásának szabályai
9. §
(1) Az önállóan
működő és gazdálkodó költségvetési szervek éves költségvetésének
végrehajtásáért, a gazdálkodás jogszerűségéért, a takarékosság
érvényesítéséért, a bevételek növeléséért az alapfeladatok sérelme nélkül a
költségvetési szerv vezetője a felelős.
(2) Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési
szerv éves költségvetését a megállapított önkormányzati támogatás és saját
bevételei terhére úgy köteles megtervezni, hogy abból biztosított legyen az
éves gazdálkodás, illetve kötelezően ellátandó feladatait maradéktalanul
teljesíteni tudja.
(3) A költségvetési szervnél tervezett bevételek
elmaradása nem vonja automatikusan maga után a költségvetési támogatás
növekedését. A kiadási előirányzatok – amennyiben a tervezett bevételek nem
folynak be – nem teljesíthetők.
(4) A költségvetési szervek számadási
kötelezettséggel tartoznak a részükre juttatott céljellegű támogatás
rendeltetésszerű felhasználására vonatkozóan.
(5) A költségvetési szervek kizárólag a
képviselő-testület előzetes jóváhagyásával nyújthatnak be szakmai pályázatokat
abban az esetben, ha a pályázattal megvalósuló feladat ellátása költségvetési
többlettámogatást igényel.
(6) Az önkormányzat költségvetési szervei éven túli
fejlesztési kötelezettséget csak a képviselő-testület jóváhagyásával
vállalhatnak.
10. §
Az év
közben engedélyezett központi pótelőirányzatok felosztásáról - ha az érdemi
döntést igényel - a testület dönt a polgármester előterjesztésére a
költségvetési rendelet egyidejű módosításával.
11. §
(1) A helyi önkormányzati költségvetési szerv pénzmaradványát a
képviselő-testület hagyja jóvá.
(2) A képviselő-testület
gazdasági szükséghelyzetben a költségvetési szervet megillető pénzmaradvány
felhasználását korlátozhatja. Gazdasági szükséghelyzetnek minősül különösen az,
amikor az önkormányzat működése fizetésképtelenség miatt veszélybe kerül.
12. §
A
helyi önkormányzat, illetve a helyi nemzetiségi önkormányzattal történő
megállapodás alapján a helyi nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásának
végrehajtó szerve a költségvetési szervként működő Közös Hivatal.
A
költségvetési szerv előirányzat-módosításának szabályai
13. §
(1)
Az önkormányzat és a költségvetési szervek bevételi és kiadási előirányzatai év
közben megváltoztathatók az előirányzat módosításával. Az előirányzatok
megváltoztatása e költségvetési rendeletben meghatározottak szerint történik.
(2)
A költségvetési szerv saját hatáskörű előirányzat módosítást csak abban az
esetben hajthat végre, ha a személyi juttatások és/vagy a munkaadót terhelő
járulék előirányzatból dologi kiadásokra csoportosít át. Az átcsoportosítást a
képviselő-testület rendelet-módosításban hagyja jóvá.
(3)
A költségvetési szervek a jóváhagyott bevételi előirányzataikon felüli
többletbevételeiket a költségvetési rendeletbe történő átvezetése, annak
módosítása után használhatják fel.
(4) A
jóváhagyott kiemelt előirányzatokon belül az átcsoportosításról a költségvetési
szerv vezetője saját hatáskörben dönt.
(5) A költségvetési szerv a saját hatáskörű
előirányzat módosításokról az irányító szervét negyedévenként tájékoztatja.
Létszám- és
bérgazdálkodással kapcsolatos előírások
14. §
(1) A költségvetési szerv vezetője önálló létszám- és
bérgazdálkodási jogkörében eljárva a költségvetési szerv részére engedélyezett
létszám (álláshely)-keretet a tényleges foglalkoztatás során köteles betartani.
(2)
Az egyes foglalkoztatási formákra (teljes munkaidős, részmunkaidős, valamint a
megbízási, tiszteletdíjas foglalkoztatás) álláshelyenként, illetve
összességében az elemi költségvetésben tervezett (módosított személyi juttatás)
előirányzatot nem lépheti túl.
(3)
A költségvetési szerv csak abban az esetben fordulhat a fenntartóhoz személyi
juttatási pótelőirányzat kérelemmel, ha előirányzata, illetve maradványa nem
biztosítja törvényben előírt kötelezettségei teljesítését.
(4)
A képviselő-testület a köztisztviselőket és a főállású polgármestert megillető
cafetéria-juttatás éves keret összegét nem rendszeres
személyi juttatás részeként 400 000 Ft-ban állapítja
meg. A megállapított összeg a munkáltató által megfizetendő SZJA-t és szociális
hozzájárulási adót nem foglalja magában.
(5)
A képviselő-testület a köztisztviselői illetményalapot 2025. január 1-től 70
000 Ft-ban állapítja meg.
Támogatási
szerződés
15. §
A
támogatások átadása előtt a támogatás címzettjével megállapodást kell kötni.
16. §
Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv
költségvetési támogatását a képviselő-testület a költségvetési szervek
pénzellátási rendje szerint biztosítja. Az egyéb szervezetek részére nyújtott
támogatások a megállapodásoknak megfelelően kerüljenek kiutalásra.
Szolgáltatási
szerződés
17. §
(1) Az önkormányzat által irányított költségvetési
szervekben szakmai alapfeladat keretében szellemi tevékenység szolgáltatási
szerződéssel, számla ellenében történő igénybevételének szabályai:
(2) Az önkormányzat által felügyelt költségvetési
szervnél, szakmai alapfeladat keretében szellemi tevékenység végzésére
szolgáltatási szerződéssel, számla ellenében külső személy vagy szervezet az e
§-ban meghatározott feltételekkel vehető igénybe.
(3) A szolgáltatási szerződést írásban kell
megkötni.
(4) A szerződéskötés feltétele, hogy
a) a
költségvetési szerv az adott feladat ellátásához megfelelő szakértelemmel
rendelkező személyt nem foglalkoztat, vagy
b) eseti, nem
rendszeres jellegű feladat ellátása szükséges és a költségvetési szerven belül
a feladat ellátásához megfelelő szakértelemmel rendelkező személy átmenetileg
nem áll rendelkezésre.
(5) Jogszabályban vagy a költségvetési szerv
szervezeti és működési szabályzatában meghatározott vezetői feladat ellátására
szolgáltatási szerződés nem köthető.
(6) A feladat ellátásának – a fenntartóval
egyeztetett - részletes feltételeit, az ellátható feladatokat a költségvetési
szerv szervezeti és működési szabályzatban határozza meg.
(7) A szerződésnek tartalmaznia kell különösen:
a) az ellátandó feladatot,
b) a díjazás mértékét,
c) részletes utalást arra, hogy a (3)
bekezdésben írt feltétel mely körülményre tekintettel áll fenn,
d) a
szerződés időtartamát,
e)
szervezettel kötendő szerződés esetén azt, hogy a szervezet részéről személy
szerint ki(k) köteles(ek) a feladat ellátására, valamint,
f) a
teljesítés igazolására felhatalmazott személy megnevezését.
Önkormányzati
biztos kirendelése
18. §
(1) Ha a helyi
önkormányzati költségvetési szerv 30 napon túli, elismert tartozásállományának
mértéke eléri az éves eredeti kiadási előirányzatának 10%-át, vagy egyébként a
150 millió forintot, és e tartozását egy hónapon belül nem tudja 30 nap alá
szorítani, akkor a képviselő-testület a
költségvetési szervnél az Áht. 71 § (4) bekezdésébenfoglalt hatáskörrel rendelkező önkormányzati biztost jelöl ki.
(2) Az önkormányzati biztos kirendelését az
(1) bekezdésben meghatározott mértékű elismert tartozásállomány elérése esetén
a képviselő-testületnél a polgármester kezdeményezi.
Költségvetés módosítása
19. §
A
költségvetés várható egyenlegének a költségvetés kiadási főösszegének eltérése
esetén a költségvetési rendeletet módosítani kell.
Záró és egyéb
rendelkezések
20. §
(1) A képviselő-testület tudomásul veszi, hogy az
átmeneti időszakban a polgármester – az Áht. 25. § (3) bekezdése szerint – a
2025. évi költségvetési rendeletnek megfelelően intézkedett a bevételek
beszedéséről, a kiadások teljesítéséről. Az átmeneti időszakban beszedett
bevételek és teljesített kiadások az Áht. 25. § (4) bekezdése értelmében e
költségvetési rendeletbe beépültek.
(2) Ezen önkormányzati rendelet a kihirdetést követő
napon lép hatályba, rendelkezéseit azonban 2026. január 1. napjától kell
alkalmazni.
Kercseliget, 2026. március 3.
Mecseki János Tormási István
polgármester jegyző
Kihirdetési záradék:
A rendelet kihirdetése 2026. március
4. napján megtörtént.
Tormási István
jegyző
