Csoma
Község Önkormányzat Képviselő-testületének
1/2026.
(III.03.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat 2026. évi
költségvetéséről
[1] Csoma
Község Önkormányzat Képviselő-testületének az önkormányzat költségvetési
rendeletének megalkotása alapvető feladata, mely a közösség szolgálatát, a
helyi feladatok ellátását és a pénzeszközök hatékony felhasználását biztosítja.
A rendelet célja, hogy átlátható kereteket adjon a bevételek és kiadások
tervezéséhez, elősegítse a gazdálkodás felelősségteljes és jogszerű
végrehajtását, valamint biztosítsa az önkormányzati feladatok maradéktalan
teljesítését a helyi lakosok érdekében. A rendelet jogalapot teremt a
közszolgáltatások finanszírozásához és a közösségi célok eléréséhez, figyelembe
véve a gazdasági stabilitás és fenntarthatóság elveit. A helyi önkormányzat az
éves költségvetése alapján finanszírozza és látja el törvényben meghatározott
kötelező és önként vállalt feladatait.
[2] Csoma
Község Önkormányzat Képviselő-testülete az
Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói
hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés f) pontjában
meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. §
A rendelet hatálya az önkormányzatra, annak képviselő-testületére,
szerveire (polgármester) terjed ki.
2. §
A
képviselő-testület a címrendet e rendelet 1. melléklete szerint határozza
meg.
I.
A költségvetés
bevételeinek és kiadásainak
fő összege, a
hiány mértéke
3. §
(1) A képviselő-testület az önkormányzat és
költségvetési szervei együttes 2026. évi költségvetését
119 649 097 Ft tárgyévi
költségvetési bevétellel,
146 523 156 Ft
tárgyévi költségvetési kiadással és
26 874 059 Ft
költségvetési egyenleggel
állapítja meg.
Ezen belül:
· a működési célú bevételt 56 880 317
Ft-ban
· a működési célú kiadásokat 75 576
000 Ft-ban
ebből:
- a személyi juttatások kiadásait 30 335 000 Ft-ban
- a munkaadókat terhelő járulékokat 3 632 378 Ft-ban
- a dologi kiadásokat 21 018 524 Ft-ban
- az ellátottak pénzbeli juttatásait 6 312 000 Ft-ban
- az egyéb működési célú kiadásokat 14 278 098 Ft-ban
· a felhalmozási célú bevételt 62 768 780 Ft-ban
· a felhalmozási célú kiadást 70 947 156 Ft-ban
ebből:
- a beruházások összegét 60 787 156 Ft-ban
- a felújítások összegét 10 160 000 Ft-ban
állapítja meg.
(2)A képviselő-testület aköltségvetési
hiány belső finanszírozására szolgáló előző évi pénzmaradványt működési és felhalmozási célú igénybevétel szerinti
tagolásban a 2. számú melléklet alapján hagyja jóvá.
(3) A
képviselő-testület a (2) bekezdésen kívüli költségvetési hiány külső
finanszírozására szolgáló finanszírozási célú pénzügyi műveletek bevételeit a 3. számú melléklet alapján hagyja jóvá.
Az
önkormányzat bevételei és kiadásai
4. §
(1)
Az önkormányzat bevételeit forrásonként e rendelet 4. melléklete tartalmazza.
(2)Az önkormányzat kiadási előirányzatait e
rendelet 5. melléklete tartalmazza.
(3) Az
önkormányzat összevont költségvetési mérlegét e rendelet 14. melléklete tartalmazza.
(4) A képviselő-testület
a helyi önkormányzat kiadásait e rendelet 6.
melléklete szerint hagyja jóvá.
(5) A képviselő-testület a helyi önkormányzat
nevében végzett felújítások kiadásait felújításonként 10 160 000 Ft-ban
állapítja meg.
(6) A képviselő-testület a helyi önkormányzat
nevében végzett beruházások kiadásait 60 787 156 Ft-ban hagyja jóvá.
(7) A képviselő-testület a költségvetési szervek
engedélyezett létszámát összesen, valamint önállóan működő költségvetési
szervenként e rendelet 7. mellékleteszerint állapítja meg.
(8) A képviselő-testület a közfoglalkoztatottak létszámát költségvetési szervenként a 8. melléklet szerint hagyja jóvá.
(9) A képviselő-testület az európai uniós támogatással
megvalósuló programok, projektek kiadásait e rendelet 9. melléklete szerint állapítja meg.
(10) A képviselő-testület a 2026. költségvetési
évben nem tervez olyan fejlesztési célokat, amelyek megvalósításához a
Magyarország stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban
Stabilitási törvény) 3. § (1) bekezdése
szerinti adósságot keletkeztető ügylet megkötése válik, vagy válhat
szükségessé.
(11) A képviselő-testület a
lakosságnak juttatott támogatásokat a 11.
melléklet szerint hagyja jóvá.
(12) Az önkormányzat
közvetett támogatásait e rendelet 12.
melléklete tartalmazza.
A bevételi
többlet kezelése
5. §
(1) A gazdálkodás során az év közben létrejött
bevételi többletet a képviselő-testület értékpapír vásárlás, illetve
pénzintézeti lekötés útján hasznosíthatja.
(2) Az (1) bekezdés szerinti hasznosítással
kapcsolatos szerződések, illetve pénzügyi műveletek lebonyolítását gazdasági
eseményenként 200 000 Ft + ÁFA-ig a képviselő-testület a polgármester
hatáskörébe utalja. A polgármester a megtett intézkedésekről a következő
képviselő-testületi ülésen tájékoztatást ad.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott összeget
meghaladó bevételi többlet felhasználásáról a képviselő-testület annak
felmerülését követő testületi ülésén esetenként dönt.
(4) A költségvetési szerv a jóváhagyott bevételi
előirányzatain felül többletbevételét az irányító szerv egyidejű tájékoztatásával,
a tényleges többlet 50 %-ának megfelelő összegű, saját hatáskörű
előirányzat-módosítás után használhatja fel. A képviselő-testület ezt az
előirányzat-módosítási jogosultságot indokolt esetben az érintett költségvetési
szerv értesítése mellett magához vonhatja.
Általános és céltartalék
6. §
(1) A képviselő-testület az önkormányzat általános
tartalékát
12 532 158 Ft összegben
állapítja meg.
(2) Az általános tartalék felhasználásáról a
képviselő-testület az erre vonatkozó igény felmerülésekor egyedi határozatban
dönt.
(3) A képviselő-testület az önkormányzat
céltartalékát
1 000 000 Ft
összegben
e rendelet 10.
mellékletébenfelsorolt célokra állapítja meg.
Több éves
kihatással járó feladatok
7. §
A képviselő-testületnek nincs többéves kihatással
járó feladata.
Előirányzat-felhasználási
ütemterv
8. §
A 2026. évi költségvetés bevételi és kiadási
előirányzatainak felhasználási ütemtervét havi bontásban a 13. melléklet tartalmazza.
II.
A 2026. évi
költségvetés végrehajtásának szabályai
9. §
(1) Az önállóan
működő és gazdálkodó költségvetési szervek éves költségvetésének
végrehajtásáért, a gazdálkodás jogszerűségéért, a takarékosság
érvényesítéséért, a bevételek növeléséért az alapfeladatok sérelme nélkül a
költségvetési szerv vezetője a felelős.
(2) Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési
szerv éves költségvetését a megállapított önkormányzati támogatás és saját
bevételei terhére úgy köteles megtervezni, hogy abból biztosított legyen az
éves gazdálkodás, illetve kötelezően ellátandó feladatait maradéktalanul
teljesíteni tudja.
(3) A költségvetési szervnél tervezett bevételek
elmaradása nem vonja automatikusan maga után a költségvetési támogatás
növekedését. A kiadási előirányzatok – amennyiben a tervezett bevételek nem
folynak be – nem teljesíthetők.
(4) A költségvetési szervek számadási
kötelezettséggel tartoznak a részükre juttatott céljellegű támogatás
rendeltetésszerű felhasználására vonatkozóan.
(5) A költségvetési szervek kizárólag a
képviselő-testület előzetes jóváhagyásával nyújthatnak be szakmai pályázatokat
abban az esetben, ha a pályázattal megvalósuló feladat ellátása költségvetési
többlettámogatást igényel.
(6) Az önkormányzat költségvetési szervei éven túli
fejlesztési kötelezettséget csak a képviselő-testület jóváhagyásával
vállalhatnak.
10. §
Az év
közben engedélyezett központi pótelőirányzatok felosztásáról - ha az érdemi
döntést igényel - a testület dönt a polgármester előterjesztésére a
költségvetési rendelet egyidejű módosításával.
11. §
(1) A helyi önkormányzati költségvetési szerv pénzmaradványát a
képviselő-testület hagyja jóvá.
(2) A képviselő-testület
gazdasági szükséghelyzetben a költségvetési szervet megillető pénzmaradvány
felhasználását korlátozhatja. Gazdasági szükséghelyzetnek minősül különösen az,
amikor az önkormányzat működése fizetésképtelenség miatt veszélybe kerül.
12. §
A
helyi önkormányzat, illetve a helyi nemzetiségi önkormányzattal történő
megállapodás alapján a helyi nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásának
végrehajtó szerve a költségvetési szervként működő Közös Hivatal.
A
költségvetési szerv előirányzat-módosításának szabályai
13. §
(1)
Az önkormányzat és a költségvetési szervek bevételi és kiadási előirányzatai év
közben megváltoztathatók az előirányzat módosításával. Az előirányzatok
megváltoztatása e költségvetési rendeletben meghatározottak szerint történik.
(2)
A költségvetési szerv saját hatáskörű előirányzat módosítást csak abban az
esetben hajthat végre, ha a személyi juttatások és/vagy a munkaadót terhelő
járulék előirányzatból dologi kiadásokra csoportosít át. Az átcsoportosítást a
képviselő-testület rendelet-módosításban hagyja jóvá.
(3)
A költségvetési szervek a jóváhagyott bevételi előirányzataikon felüli
többletbevételeiket a költségvetési rendeletbe történő átvezetése, annak
módosítása után használhatják fel.
(4) A
jóváhagyott kiemelt előirányzatokon belül az átcsoportosításról a költségvetési
szerv vezetője saját hatáskörben dönt.
(5) A költségvetési szerv a saját hatáskörű
előirányzat módosításokról az irányító szervét negyedévenként tájékoztatja.
Létszám- és
bérgazdálkodással kapcsolatos előírások
14. §
(1) A költségvetési szerv vezetője önálló létszám- és
bérgazdálkodási jogkörében eljárva a költségvetési szerv részére engedélyezett
létszám (álláshely)-keretet a tényleges foglalkoztatás során köteles betartani.
(2)
Az egyes foglalkoztatási formákra (teljes munkaidős, részmunkaidős, valamint a
megbízási, tiszteletdíjas foglalkoztatás) álláshelyenként, illetve
összességében az elemi költségvetésben tervezett (módosított személyi juttatás)
előirányzatot nem lépheti túl.
(3)
A költségvetési szerv csak abban az esetben fordulhat a fenntartóhoz személyi
juttatási pótelőirányzat kérelemmel, ha előirányzata, illetve maradványa nem
biztosítja törvényben előírt kötelezettségei teljesítését.
(4)
A képviselő-testület a köztisztviselőket és a főállású polgármestert megillető
cafetéria-juttatás éves keret összegét nem rendszeres
személyi juttatás részeként 400 000 Ft-ban állapítja
meg. A megállapított összeg a munkáltató által megfizetendő SZJA-t és szociális
hozzájárulási adót nem foglalja magában.
(5)
A képviselő-testület a köztisztviselői illetményalapot 2025. január 1-től 70 000
Ft-ban állapítja meg.
Támogatási
szerződés
15. §
A
támogatások átadása előtt a támogatás címzettjével megállapodást kell kötni.
16. §
Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv
költségvetési támogatását a képviselő-testület a költségvetési szervek
pénzellátási rendje szerint biztosítja. Az egyéb szervezetek részére nyújtott
támogatások a megállapodásoknak megfelelően kerüljenek kiutalásra.
Szolgáltatási
szerződés
17. §
(1) Az önkormányzat által irányított költségvetési
szervekben szakmai alapfeladat keretében szellemi tevékenység szolgáltatási
szerződéssel, számla ellenében történő igénybevételének szabályai:
(2) Az önkormányzat által felügyelt költségvetési
szervnél, szakmai alapfeladat keretében szellemi tevékenység végzésére
szolgáltatási szerződéssel, számla ellenében külső személy vagy szervezet az e
§-ban meghatározott feltételekkel vehető igénybe.
(3) A szolgáltatási szerződést írásban kell
megkötni.
(4) A szerződéskötés feltétele, hogy
a) a
költségvetési szerv az adott feladat ellátásához megfelelő szakértelemmel
rendelkező személyt nem foglalkoztat, vagy
b) eseti, nem
rendszeres jellegű feladat ellátása szükséges és a költségvetési szerven belül
a feladat ellátásához megfelelő szakértelemmel rendelkező személy átmenetileg
nem áll rendelkezésre.
(5) Jogszabályban vagy a költségvetési szerv
szervezeti és működési szabályzatában meghatározott vezetői feladat ellátására
szolgáltatási szerződés nem köthető.
(6) A feladat ellátásának – a fenntartóval
egyeztetett - részletes feltételeit, az ellátható feladatokat a költségvetési
szerv szervezeti és működési szabályzatban határozza meg.
(7) A szerződésnek tartalmaznia kell különösen:
a) az ellátandó feladatot,
b) a díjazás mértékét,
c) részletes utalást arra, hogy a (3)
bekezdésben írt feltétel mely körülményre tekintettel áll fenn,
d) a
szerződés időtartamát,
e)
szervezettel kötendő szerződés esetén azt, hogy a szervezet részéről személy
szerint ki(k) köteles(ek) a feladat ellátására, valamint,
f) a
teljesítés igazolására felhatalmazott személy megnevezését.
Önkormányzati
biztos kirendelése
18. §
(1) Ha a helyi
önkormányzati költségvetési szerv 30 napon túli, elismert tartozásállományának
mértéke eléri az éves eredeti kiadási előirányzatának 10%-át, vagy egyébként a
150 millió forintot, és e tartozását egy hónapon belül nem tudja 30 nap alá
szorítani, akkor a képviselő-testület a
költségvetési szervnél az Áht. 71 § (4) bekezdésébenfoglalt hatáskörrel rendelkező önkormányzati biztost jelöl ki.
(2) Az önkormányzati biztos
kirendelését az (1) bekezdésben meghatározott mértékű elismert tartozásállomány
elérése esetén a képviselő-testületnél a polgármester kezdeményezi.
Költségvetés módosítása
19. §
A
költségvetés várható egyenlegének a költségvetés kiadási főösszegének eltérése
esetén a költségvetési rendeletet módosítani kell.
Záró és egyéb
rendelkezések
20. §
(1) A képviselő-testület tudomásul veszi, hogy az
átmeneti időszakban a polgármester – az Áht. 25. § (3) bekezdése szerint – a
2025. évi költségvetési rendeletnek megfelelően intézkedett a bevételek
beszedéséről, a kiadások teljesítéséről. Az átmeneti időszakban beszedett
bevételek és teljesített kiadások az Áht. 25. § (4) bekezdése értelmében e
költségvetési rendeletbe beépültek.
(2) Ezen önkormányzati rendelet a kihirdetést követő
napon lép hatályba, rendelkezéseit azonban 2026. január 1. napjától kell
alkalmazni.
Csoma, 2026. március 3.
Molnár Edit Tormási István
polgármester jegyző
Kihirdetési záradék:
A rendelet kihirdetése 2026. március
4. napján megtörtént.
Tormási István
jegyző
