Eredeti oldal
NYILVÁNOS ADATOK
2. Tevékenységre, működésre vonatkozó adatok » A szerv alaptevékenysége, feladat- és hatásköre

1. A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök, valamint a szervezeti és működési szabályzat vagy ügyrend, az adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzat hatályos és teljes szövege

 



Csoma Község Önkormányzat Képviselő-testületének

 5/2020. (III. 3.) önkormányzati rendelete a Képviselő-testület

Szervezeti és Működési Szabályzatáról(egységes szerkezetben a 9/2020. (XII.17.) önkormányzati rendelettel)

 

 

 Csoma Község Önkormányzatának Polgármestere a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020 (XI.03.) Korm. rendelet 1. §-ában kihirdetett veszélyhelyzetre tekintettel, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdésében, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva Csoma Község Önkormányzata Képviselő-testületének rendeletalkotási hatáskörét gyakorolva a következőket rendeli el:

 

I. Fejezet

 

Általános rendelkezések

 

1. §

 

(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:

    Csoma Község Önkormányzata.

(2) Az önkormányzat székhelye, pontos címe:

        7253  Csoma, Kossuth u. 34.

(3) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet:

         Csoma Község Önkormányzatának Képviselő-testülete.

2. §

 

Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a Képviselő-testület

10/2000.(VI.23) A helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről szóló    rendelete állapítja meg.

 

3. §

 

Az önkormányzat Képviselő-testülete a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására a 5/2005.(IX.6) önkormányzati rendeletet a Csoma község díszpolgára és a Falunkért Csomáért kitüntetések alapításáról és adományozásáról címűt    alkotta.

 

4. §

 

A helyi népszavazás és népi kezdeményezéshez szükséges választópolgárok számát a Képviselő-testület  a 16/2014(XI.25) önkormányzati rendeletben    a helyi népszavazás kezdeményezésére jogosult választópolgárok számáról címűben határozza meg.

 

5. §

 

A települési képviselők száma a polgármesterrel együtt  5 fő. A képviselők aktuális névjegyzékét a jegyző az önkormányzat hirdetőtáblájára függeszti ki, és a község honlapján www.csoma.hu teszi közzé.

 

 

II. Fejezet

 

Az önkormányzat feladata, hatásköre

 

6. §

 

Csoma Község Önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 20. § (1) bekezdése szerinti feladatokat, saját hatáskörben dönti el a feladatok ellátási módját. Az önkormányzat által ellátott feladatokat a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

 

7. §

 

Az önkormányzat a következő önként vállalt feladatokat látja el:

a) Bursa Hungarica Ösztöndíjpályázat működtetése,

b) rendezvények, közösségi programok szervezése,

c) közművelődési, kulturális programok támogatása,

d) a lakosság önszerveződő közösségei (társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések, ifjúsági szervezetek) tevékenységének segítése, támogatása, az együttműködés biztosítása.

 

8. §

 

A Képviselő-testület hatáskör átruházásának lehetőségét az átruházás alapvető szabályait az Mötv. 41. § (4)–(5) bekezdése tartalmazza.

 

9. §

 

Az Mötv. 42. §-ában felsoroltakon kívül a Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik

a) a helyi közügy megoldásának vállalása, vagy az arról történő lemondás;

b) gazdasági társaságba való belépés, kilépés, ezek alapítása, megszüntetése.

 

III. Fejezet

 

A Képviselő-testület működése

 

1. A Képviselő-testület üléseinek száma.

 

10. §

 

A Képviselő-testület rendes ülést és szükség szerint rendkívüli ülést tart.

 

11. §

 

(1) Évente legalább 6 alkalommal kell rendes ülést tartani.

 

(2) A Képviselő-testület adott évi rendes üléseinek konkrét számát és időpontját a Képviselő-testület által határozattal elfogadott éves munkaterv tartalmazza. Az éves munkatervben az (1) bekezdésben meghatározott ülésszámtól több ülést is elő lehet írni.

 

(3) A munkatervet minden év január 31. napjáig a polgármester terjeszti elő, melyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző – a gazdasági programot figyelembe véve – állít össze.

 

(4) A munkaterv tartalmazza:

a) az ülések időpontját, helyét;

b) az adott ülésen tárgyalandó témákat;

c) az előterjesztő megnevezését;

d) az előterjesztésben közreműködőket;

e) szükség szerint az egyeztetési kötelezettséget;

f) szükség szerint az előterjesztéssel kapcsolatos tartalmi követelményeket.

 

(5) A jóváhagyott munkatervet meg kell küldeni:

  1. települési képviselőknek,
  2. helyi civil szervezetek vezetőinek,
  3. érintett előadóknak,
  4. intézményvezetőknek.

12. §

 

(1) Rendkívüli ülést kell összehívni

a) az Mötv. 44 §-ban meghatározott esetben,

b) ha a Képviselő-testület eseti határozattal rendkívüli ülés összehívásáról dönt,

c)  a települési képviselők egynegyedének az indítványára,

 

(2) A Képviselő-testület összehívására irányuló kezdeményezést írásban a polgármesternél kell benyújtani.

 

(3) A polgármester a kezdeményezés benyújtásától számított legkésőbb 15 napon belüli időpontban köteles a testület rendkívüli ülését összehívni.

 

(4) Rendkívüli ülést lehet összehívni, ha a polgármester megítélése szerint az (1) bekezdésen kívüli esetben a Képviselő-testület összehívására van szükség.

 

2. A Képviselő-testületi ülések összehívása

 

13. §

 

(1) A Képviselő-testület ülését a polgármester az elfogadott éves munkatervben meghatározottak szerint, vagy rendkívüli ülés esetén hívja össze és vezeti. A polgármester akadályoztatása esetén e hatáskörét az alpolgármester gyakorolja.

 

(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy   tartós akadályoztatása esetében az ülés összehívására a korelnök jogosult.

 

(3) A Képviselő-testület ülését – főszabályként – az önkormányzat székhelyére kell összehívni.

 

(4) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a Képviselő-testület ülését a székhelyen kívül máshová is össze lehet hívni.

 

14. §

 

A Képviselő-testület rendes üléseit a munkatervnek megfelelő időpontra kell összehívni.

 

15. §

 

(1) A Képviselő-testület rendkívüli üléseit a rendes ülés összehívására jogosult személy hívja össze.

 

16. §

 

(1) A Képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó küldésével történik.

 

(2) A meghívónak tartalmaznia kell:

a) az ülés helyét,

b) az ülés időpontját,

c) a tervezett napirendeket,

d) a napirendek előadóit,

e) a Képviselő-testület ülése összehívójának megnevezését.

 

(3) A meghívóhoz mellékelni kell a jegyző által jogszerűségi szempontból megvizsgált előterjesztéseket.

 

(4) Az előterjesztésben szereplő rendelettervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik, aki e tevékenységébe szükség szerint bevonja a hivatal tárgy szerinti illetékes személyeit, valamint külső szakértőt.

 

(5) A meghívót és az előterjesztéseket a képviselő-testületi ülés időpontja előtt 5 nappal ki kell küldeni. A jegyző a hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag postázásáról, érintettekhez való eljuttatásáról.

 

(6) A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni:

a) a képviselőknek,

b) a jegyzőnek,

c) a tanácskozási joggal rendelkező önszerveződő közösségek képviselőinek,

d) a nem állandó meghívottaknak,

da) az előterjesztőknek és

db) akiket az ülés összehívója megjelöl.

 

(7) A (6) bekezdés d) pontjában megjelöltek számára a meghívóban meg kell jelölni azt, illetve azokat a napirendi pontokat, melyekre a meghívás történik.

 

17. §

 

(1) A Képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan írásos meghívóval, elektronikus úton, és a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett történik.

 

(2) Indokolt esetben lehetőség van a Képviselő-testületi ülés összehívására

a) telefonon keresztül történő szóbeli meghívással,

b) egyéb szóbeli meghívással.

 

(3) A szóbeli meghívás esetében is biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását. Ez esetben el lehet tekintetni a 16. § (5) bekezdés szerinti határidőtől.

 

(4) A sürgős, halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 24 órával is kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető: el lehet tekinteni az írásbeliségtől is, a sürgősség okát azonban mindenképpen közölni kell.

 

18. §

 

 (1) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan

a) a jegyzőt,

b) az illetékes országgyűlési képviselőt,

c) az e rendelet által meghatározott önszerveződő közösségek képviselőit.

 

(2) Tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan a meghívottak közül

a) az önkormányzat intézményének vezetőjét,

b) akit egy-egy napirendi pont tárgyalására hívtak meg.

 

19. §

 

(1) A Képviselő-testület üléséről a lakosságot tájékoztatni kell. A tájékoztatás formái

a) a meghívó kifüggesztése az önkormányzat hirdetőtáblájára,

b) a meghívó honlapon történő közzététele.

 

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást a meghívók közlésével egyidőben meg kell tenni.

 

 

3. A Képviselő-testület ülésének vezetése

 

20. §

 

(1) A Képviselő-testület ülésének vezetése során jelentkező feladatok:

a) a Képviselő-testület határozatképességének megállapítása,

b) a napirend előterjesztése, elfogadtatása,

c) napirendenként

a vita levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása,

  a vita összefoglalása,

  az indítványok szavazásra való feltevése,

  a határozati javaslatok szavaztatása,

 a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen,

  a napirend tárgyában hozott döntés vagy döntések kihirdetése,

d) a rend fenntartása,

e) az ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása és a szavazás eredményének kihirdetése,

f) az időszerű kérdésekről tájékoztatás,

g) tájékoztatás a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről,

h) az ülés bezárása,

i) tájékoztatás a következő ülés várható időpontjáról, napirendjéről.

 

21. §

 

(1) A Képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek több mint a fele, azaz 3 fő jelen van.

 

(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 5  napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni. Ez esetben az előterjesztéseket nem kell mellékelni.

 

22. §

 

(1) Jegyzőkönyv-hitelesítők kijelölése nem kötelező.

 

(2) Ha a Képviselő-testület bármely tagja indokoltnak tartja, akkor a hitelesítő választására indítványt tesz.

 

(3) Hitelesítőket csak a Képviselő-testületi tagok közül lehet választani, maximum 2 főt. A hitelesítők feladata az elkészült jegyzőkönyv aláírással történő hitelesítése.

 

23. §

 

(1) Az ülés vezetője előterjeszti a napirendi pontokat. A képviselő joga, hogy javaslatot tegyen a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, az előterjesztett egyes napirendi pontok törlésére.

 

(2) A napirend elfogadásáról a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, határozathozatallal dönt.

 

24. §

 

(1) A Képviselő-testület ülése az ülésen tárgyalt napirendek alapján nyilvános vagy zárt.

 

(2) A Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, külön határozathozatal nélkül dönt az egyes napirendek tárgyalására fordítható időkeretről, egy-egy hozzászólás maximális időtartamáról, és az ismételt hozzászólás számáról akkor, ha azt valamely képviselő a napirend megtárgyalása során kezdeményezi.

 

(3) A zárt ülés elrendeléséről az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerint meghatározott esetekben szavazni nem kell. A testületi ülést levezető személynek kell a napirend közlésével egyidejűleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra.

 

(4) A Képviselő-testület határozattal dönt a zárt ülés elrendeléséről a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerint meghatározott esetekben.

 

(5) A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésben meghatározott személyek vehetnek rész.

 

25. §

 

(1) Írásos előterjesztés nélkül nem lehet tárgyalni a rendeletalkotással összefüggő napirendet.

 

(2) Előterjesztésnek minősül a Képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó tájékoztató, beszámoló, rendelet-tervezet az indoklással és a határozati javaslat az indoklással.

 

(3) A Képviselő-testület ülésére írásos előterjesztést kell benyújtani, melyet a meghívóval együtt meg kell küldeni az érintetteknek.

 

(4) Kivételes esetben lehetőség van szóbeli előterjesztésre is, ha azt a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel elfogadta. Az ülés napján vagy az ülésen a képviselők rendelkezésére bocsátott írásos előterjesztést szóbeli előterjesztésként kell kezelni.

 

26. §

 

(1) Az előterjesztések tartalmi elemei

a) az előterjesztés témájának, tárgyának meghatározása,

b) a témával kapcsolatos előzmények, korábban hozott képviselő-testületi döntések, azok végrehajtásával kapcsolatos információk,

c) a téma ismertetése,

d) a jogszabályi háttér bemutatása,

e) érvek és ellenérvek az adott témával kapcsolatban,

f) döntést igénylő témánál különböző változatok bemutatása, azok következményeinek ismertetése,

g) anyagi kihatású döntésnél az önkormányzat és szervei költségvetésére gyakorolt hatás bemutatása,

h) egyéb körülmények, összefüggések, adatok, amelyek segítik a döntéshozatalt,

i) határozati javaslat, vagy határozati javaslatok,

j) rendelettervezet, rendelettervezet indoklása,

k) rendelet tervezetnél az előzetes hatásvizsgálatról történő tájékoztatás,

 

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tartalmi követelmények közül a polgármester határozza meg az adott előterjesztésnél alkalmazandó kötelező tartalmi elemeket.

 

(3) A sürgősségi indítvánnyal benyújtott előterjesztésnek is meg kell felelnie az e rendelet 25. §-ában, valamint a 26. § (1)–(2) bekezdésében előírt követelményeknek.

 

27. §

 

(1) A napirendi pont tárgyalását megelőzően szóbeli kiegészítésre van lehetőség. Ennek megtételére az előterjesztő jogosult.

 

(2) A szóbeli kiegészítés során nem lehet megismételni az írásbeli előterjesztést, annak az előterjesztéshez képest új információkat kell tartalmaznia.

 

28. §

 

(1) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselőnek és a meghívottnak joga van kérdést intézni.

 

(2) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.

 

29. §

 

Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító, majd azt követően a határozati javaslatról vagy rendelettervezetről szóló javaslatot teszi fel szavazásra. A szavazás előtt ellenőrzi a testület határozatképességét.

 

30. §

 

(1) A határozati javaslat az írásos vagy a szóbeli előterjesztésben vagy a polgármester által a vita összefoglalása után megfogalmazott javaslat.

 

(2) A határozati javaslat részei

a) a határozat szövege,

b) a végrehajtást igénylő döntéseknél

ba) a határozat végrehajtásáért felelős személyek neve,

bb) a határozat végrehajtásának időpontja.

 

(3) A rendelet tervezet a rendelet szövegét tartalmazza.

 

31. §

 

A  jegyzőnek joga van törvényességi észrevételt tenni.

 

32. §

 

A Képviselő-testület a döntéseit az ülésen az Mötv. 47. § (2) bekezdése szerinti egyszerű többséggel, vagy minősített többséggel hozza.

 

33. §

 

(1) Minősített többség, azaz a megválasztott képviselők több mint felének (legalább 3 képviselő) egybehangzó szavazata szükséges az Mötv. 50. §-ban meghatározott ügyekben hozott döntések esetében.

 

(2) Az önkormányzat nem él az Mötv. 50. §-ban rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban saját hatáskörben további, minősített többséget igénylő ügyeket határozzon meg.

 

4. A Képviselő-testület döntései

 

34. §

 

(1) A Képviselő-testület döntései

a) a határozat,

b) a rendelet.

 

(2) Rendeletalkotás esetén a Képviselőt-testületnek joga van a beterjesztett javaslat felett általános és részletes vitát is tartani. Az erre vonatkozó indítványról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

 

35. §

 

(1) A Képviselő-testület a 34. § (1) bekezdésben meghatározott döntéseit

a) nyílt szavazással, ezen belül:

aa) nem név szerinti nyílt szavazással

ab) név szerinti nyílt szavazással,

b) titkos szavazással hozza.

 

(2) A nyílt szavazás során a szavazat jelzése kézfelemeléssel történik. Először az igen szerinti válaszra, majd a nem szavazatokra, végül a tartózkodásra kell kérni a Képviselő-testületet. Az összesített szavazatok számának meg kell egyezniük az ülésen szavazati joggal résztvevők számával.

 

(3) A jelenlévő képviselők egynegyedének indítványozására név szerinti szavazást kell tartani.

 

(4) Az önkormányzat nem él az Mötv. 48. § (3) bekezdésében rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban saját hatáskörben további, név szerinti szavazást igénylő ügyeket határozzon meg.

 

(5) A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodom) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti. A nyilatkozaton szerepeltetni kell az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, valamint azt, hogy a szavazás melyik javaslatra vonatkozott.

 

36. §

 

(1) A titkos szavazással dönt a Képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés szerinti ügyekben akkor, ha azt a képviselők egynegyede indítványozza.

 

(2) A titkos szavazás lebonyolításáról az Ügyrendi Bizottság gondoskodik.

 

(3) A titkos szavazás során a képviselők a hivatal pecsétjével ellátott szavazólapon a számunkra megfelelő válasz (igen, nem, tartózkodom) előtti négyzetbe tett X jelöléssel jelölik meg az ülés vezetője által feltett javaslattal kapcsolatos döntésüket. Érvénytelen az a szavazólap, amelyen a képviselő nem, vagy egynél több választ jelölt meg.

 

(4) A titkos szavazás eredményéről a bizottság külön jegyzőkönyvet készít, mely tartalmazza legalább az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, azt, hogy a szavazás melyik javaslatra vonatkozott, és hogy mi lett a szavazás számszaki eredménye (mennyi az igen, a nem és tartózkodom szavazat).

A szavazólapokat a szavazást követően a bizottság  megsemmisíti. A bizottság tagjai által aláírt jegyzőkönyvet csatolni kell a Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez.

 

37. §

 

Az ülés vezetője a 35-36. §-ban meghatározottak alapján megállapítja a szavazás eredményét, és ennek megfelelően megállapítja, hogy a testület a szavazásra feltett határozatot, vagy a rendeletet elfogadta, vagy elutasította.

 

38. §

 

A Képviselő-testület 37. § szerinti elfogadott - határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal pontos időpontját (év, hó, nap megjelöléssel).

A határozatok jelölése a következő formában történik:

 

...........................................  Község Önkormányzat Képviselő-testületének

...../..... (..... .....) önkormányzati határozata.

 

39. §

 

A Képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.

 

40. §

 

(1) A Képviselő-testület 37. § szerint elfogadott - rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet kihirdetésének időpontját (év, hó, nap megjelöléssel).

A rendeletek jelölése a következő formában történik:

 

............................ Község Önkormányzat Képviselő-testületének

...../..... (..... .....) önkormányzati rendelete a ...........................................-ról.

 

(2) Az önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon ki kell hirdetni.

A rendelet kihirdetésének napja a kifüggesztés napja.

 

(3) Helyben szokásos módnak minősül: önkormányzati hivatal hirdetőtáblájára történő kihelyezés.

 

(4)  A község lakosságának széleskörű tájékoztatása érdekében a (3) bekezdésen túl a rendeletekről tájékoztatást kell adni a község honlapján, illetve a könyvtárban történő elhelyezéssel.

 

41. §

 

(1) A képviselőnek joga van a Mötv. -ben meghatározott felvilágosítás-kérési joggal írásban élni.

 

(2) Felvilágosítás-kérésnek az a kérdés- és problémafelvetés minősül, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, vagy valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével.

 

(3) A felvilágosítás-kérést a polgármesternél az ülés előtt 3  nappal írásban kell benyújtani.

 

(4) Amennyiben a felvilágosítás-kérést a (3) bekezdésben előírt határidőn túl vagy a Képviselő-testület ülésén nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 15 napon belül, írásban kell válaszolni. A válasz elfogadásáról a képviselő-testület a soron következő ülésén dönt.

 

(5) Az ülésen az adott válasz elfogadásáról először a felvilágosítást kérő képviselő nyilatkozik. Ha a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül dönt. Amennyiben a választ a képviselő-testület elutasítja, elrendeli a felvilágosítás-kérés tárgyának részletes kivizsgálását.

 

42. §

 

(1) Az ülés vezetője felel a Képviselő-testületi ülés rendjének biztosításáért.

 

(2) Az ülés tanácskozási joggal résztvevő tagjai az ülésen a hozzászólási szándékukat kézfelemeléssel jelzik.

 

(3) A tanácskozási joggal rendelkezők részére a hozzászólási jogot az ülés vezetője adja meg, így egy időben csak egy személy rendelkezik hozzászólási joggal.

 

(4) A hozzászólást a 24. § (2) bekezdés szerint korlátozni lehet.

 

(5) Amennyiben a képviselő nem tartja be a (2)-(3) bekezdés szerinti hozzászólási rendet, és hozzászólási jog nélkül szól hozzá, az ülés vezetője a képviselőt felhívja az érintett szabályok betartására.

 

43. §

 

(1) Amennyiben az ülésen résztvevő, tanácskozási joggal nem rendelkező személy az ülés rendjét hozzászólásával megzavarja, az ülés vezetője felhívja e magatartás megszüntetésére.

 

(2) Ismételt rendzavarás esetén az ülés vezetője javasolhatja a Képviselő-testületnek, hogy határozat nélkül döntsön 15 perc ülésezési szünet elrendeléséről.

 

(3) Ha a (2) bekezdés szerinti szünetet egy testületi ülés alkalmával maximum 2 alkalommal lehet elrendelni. A harmadik rendzavarást követően az ülés vezetője javasolja a Képviselő-testületnek, hogy a Képviselő-testület az ülésen eddig tárgyalt napirendekre módosítsa az ülés napirendjét. Ha a testület a napirendi pontokra tett javaslatát elfogadta, az ülést az általános szabályok betartása szerint bezárja.

 

44. §

 

(1) A testületi ülésen az elfogadott napirendi pontokon belül önálló napirendi pontként tájékoztatást kell adni a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről.

 

(2) A testületi ülésen önálló napirendi ponton kívül is tájékoztatást kell adni az időszerű kérdésekről. A tájékoztatást végezheti az ülés vezetője, illetve az egyébként előterjesztésre jogosult személy.

 

45. §

 

Az ülés napirendjére tűzött napirendi pontok megtárgyalását követően, vagy az ülés annak levezetése közben határozatképtelenné vált, továbbá a jelenlévő, tanácskozási joggal rendelkező személyeknek további kérdése, hozzászólása nincs, az ülés vezetője az ülést bezárja.

 

 

5. A jegyzőkönyv

 

46. §

 

(1) A Képviselő-testület nyílt és zárt üléséről ülésenként jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséért a jegyző felelős.

 

(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az Mötv. 52. §-ában meghatározott tartalmi elemeket, valamint azt, amelyre vonatkozóan a jelen szervezeti és működési szabályzat a jegyzőkönyvi rögzítés követelményét előírja.

 

47. §

 

(1) A jegyzőkönyvben a tárgyalt napirendi pontokként meg kell adni az Mötv. 52. § (1) bekezdés f-m) pontokat.

 

(2) A tárgyalt napirendeknél az Mötv. 52. § (1) bekezdés g) pontjaként legalább a tanácskozás lényegét jegyzőkönyvbe kell foglalni. A képviselő-testület valamely tagja kérésére a jegyző köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint a jegyzőkönyvbe rögzíteni.

 

(3) A jegyzőkönyvben az Mötv. 52. § (1) bekezdés l) pontjaként a szavazás számszerű eredményét úgy kell rögzíteni, hogy szerepeljen a jegyzőkönyvben, hogy hányan szavaztak igennel, hányan nemmel, hányan tartózkodtak.

 

(4) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a Képviselő-testület által hozott döntést. A határozatot és rövidebb rendeletet a jegyzőkönyv szövegébe kell beépíteni, terjedelmesebb rendeletek esetében a jegyzőkönyv szövegében azt kell szerepeltetni, hogy a testület a rendeletet a jegyzőkönyv mellékletként elhelyezett rendelet szöveggel fogadja el. A rendelet szövegét ez esetben a jegyzőkönyvhöz mellékletként kell csatolni.

 

(5) Zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.

 

(6) A jegyzőkönyvet 2 példányban kell készíteni

a) egy példányt a jegyző kezel (ez az irattári példány),

b) egy példányt meg kell küldeni elektronikus úton a Somogy Megyei Kormányhivatalnak.

 

(7) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell

a) a meghívót,

b) a jelenléti ívet,

c) az írásos előterjesztéseket,

d) a jegyzőkönyv szövegében nem szereplő rendeletet, vagy

e) a képviselők kérése alapján

     a képviselői indítványokat,

     a képviselői hozzászólásokat,

     a  képviselői interpellációkat.

 

48. §

 

(1) A Képviselő-testület – az e rendelet 24. §-ában meghatározott módon – dönt a jegyzőkönyv-hitelesítők választásának szükségességéről. A jegyzőkönyvet - ha megválasztásra kerültek - a jegyzőkönyv-hitelesítőknek is alá kell írniuk.

 

(2) Az Mötv. 52. § (3) bekezdésében meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.

 

(3) A Képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik. A zárt ülések jegyzőkönyveit külön kell köttetni.

 

IV. Fejezet

 

A közmeghallgatás, a helyi fórumok és az önszerveződő közösségek

 

49. §

 

(1) Általános közmeghallgatást kell tartani az Mötv. 54. §-ában foglaltak szerint.

A közmeghallgatás Képviselő-testületi ülésnek minősül.

 

(2) A közmeghallgatáson köteles részt venni a Képviselő-testület tagja, a jegyző, valamint a jegyző által kijelölt hivatali dolgozó.

 

(3) A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét.

 

(4) A közmeghallgatás kihirdetésére a Képviselő-testület rendes ülésének összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy annak időpontjáról és helyéről a lakosságot  legalább 10 nappal az időpont előtt hirdetmény útján tájékoztatni kell.

 

50. §

 

A közmeghallgatást a polgármester hirdeti meg és vezeti le. Akadályoztatása, távolléte esetén a Képviselő-testületi ülés összehívására és vezetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

 

51. §

 

(1) A Képviselő-testület közmeghallgatásán az ülés vezetője először ismerteti a napirendi pontokat.

 

(2) A közmeghallgatás napirendi pontonként történik. Adott napirendi pontokhoz kapcsolódva először a Képviselő-testületi ülésen előterjesztésre jogosultak tájékoztatást adnak.

 

(3) A közmeghallgatáson jelenlévők kézfelemeléssel jelzik a hozzászólási szándékukat.

 

(4) A hozzászólási jog megadása a Képviselő-testületi ülésen történő hozzászólási jog megadásával egyezik meg.

 

52. §

 

Az ülés vezetője az előre meghirdetett napirendi pontok ismertetését követően lehetőséget ad a megjelentek részére egyéb javaslatok és kérdések feltevésére.

 

53. §

 

A közmeghallgatásról a jegyző a Képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok szerint jegyzőkönyvet készít.

 

V. Fejezet

 

A települési képviselő

 

54. §

 

A települési képviselő eskü letételének megszervezése a jegyző feladata.

 

55. §

 

(1) A települési képviselő Csoma Község egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választói érdekeit. A települési képviselő  a Mötv.-ben foglaltakon kívül köteles:

  1. képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselőtestület és szervei tekintélyének, jó hírnevének megőrzését munkájával segíteni,
  2. kapcsolatot tartani választóival, tájékoztatni őket a képviselőtestület döntéseiről, rendezvényeiről,
  3. lehetőség szerint részt venni az önkormányzat rendezvényein,

 

56. §

 

(1) A képviselő-testület döntéshozatalából történő kizárásra az Mötv.-ben meghatározott szabályok az irányadók.

(2) A képviselő köteles a napirendi pont tárgyalása kezdetén – közeli hozzátartozójára is kiterjedően – bejelenteni személyes érintettségét.

(3) A személyesen érintett képviselő – érintettségének jelzése mellett - bejelenti, hogy az adott döntéshozatalban nem kíván részt venni. Képviselő-testület ezt követően dönt a képviselő döntéshozatalból történő kizárásáról.

(4) A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására – annak ismertté válását követően azonnal – a Képviselő-testület ügyrendi vizsgálat lefolytatását rendeli el. A vizsgálat lefolytatása az Ügyrendi Bizottság hatáskörébe tartozik.

(5) A bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését.

(6) A bizottság eljárásának lefolytatása után a vizsgálat eredményét a Képviselő-testület soron következő ülésén előterjeszti. A Képviselő-testület külön határozattal dönt a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozat érvényben tartásáról.

(7) A személyes érintettséget bejelenteni elmulasztó képviselő tárgyhavi tiszteletdíja megvonásra kerül.

 

57. §

 

(1) Összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezés esetén, a polgármester az erre irányuló írásban benyújtott indítványt 8 napon belül az Ügyrendi Bizottság elé terjeszti kivizsgálás végett, és erről az érintett képviselőt írásban tájékoztatja. Felkéri egyben, az érintett képviselőt, hogy 8 napon belül nyilatkozzon az összeférhetetlenségi ok fennállásáról, illetve kezdeményezze annak megszüntetését.

(2) Ha a képviselő az összeférhetetlenség megszüntetésének megtörténtét bejelentette és az összeférhetetlen tisztségről szóló lemondásának másolatát a polgármesternek az (1) bekezdésben megjelölt határidőn belül átadta, az Ügyrendi Bizottság az összeférhetetlenségi eljárást megszünteti.

(3) A továbbiakban a bizottság tagját érintő összeférhetetlenségi eljárásra az (1)-(2) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.

 

VI. Fejezet

 

Az önkormányzat szervei, azok jogállása, feladatai

 

58. §

 

A Képviselő-testület szervei:

a) a polgármester (alpolgármester),

b) a Képviselő-testület bizottsága,

c) a jegyző,

d) a közös önkormányzati hivatal,

e) a társulás.

1. A polgármester és az alpolgármester

59. §

 

(1) A polgármester főállású tisztségviselő.

 

60. §

 

(1) A polgármester Mötv. 65. és 67. §-ában meghatározott feladatokon túli további feladatai

a) segíti a Képviselő-testület tagjainak testületi és bizottsági munkáját,

b) meghatározza a jegyző Képviselő-testületi tevékenységével kapcsolatos feladatait,

c) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel,

d) fogadóórát tart,

e) nyilatkozik a sajtónak.

 

(2) A polgármester fogadóórája: minden hét hétfői nap 8-10 óra.

(3) A polgármester az Mötv. 67. § e) pontja alapján külön utasításban szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét.

 

61. §

 

(1) Amennyiben a Képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt - két egymást követő alkalommal nem hozott döntést, a polgármester határozatot hozhat az alábbi ügyekben:

a) szociális ügyek, a polgármester átruházott hatásköreit  a 2 melléklet tartalmazza

 

(2) A polgármester dönthet a Képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerül, halaszthatatlan, a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:

a) önkormányzati saját forrást nem igénylő pályázatok benyújtása esetén, ha a pályázati határidő a következő ülésig lejár,

b) az önkormányzat költségvetési rendelete alapján meghatározott eredeti előirányzati főösszeg 5 %-át elérő kiadás megtakarítást, vagy bevételszerzést eredményező új kötelezettségvállalás esetén,

c) az önkormányzati vagyon megóvása érdekében szükséges élet, és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet esetében, ha az elhárítása miatti intézkedést kell hozni.

 

62. §

 

(1) A képviselő-testület 1 fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ a képviselők közül.

(2) Az alpolgármester a feladatait a polgármester szóbeli és írásbeli irányításával, valamint a polgármester által meghatározott kiadmányozási rend szerint látja el.

(3) A képviselő-testület a társadalmi megbízatású alpolgármester számára hétfői napokon 16 és 17 óra közötti időszakban, és időtartamban állapítja meg a munkarendet és az ügyfélfogadás időtartamát

 

2. A Képviselő-testület bizottságai

 

63. §

 

A Képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében állandó és ideiglenes bizottságokat hozhat létre.

 

64. §

 

(1)A Képviselő-testület állandó bizottsága:

       - Ügyrendi Bizottság

(2) Az Ügyrendi Bizottság:tagjainak száma 3 fő képviselő testületi  tag

 

65. §

 

(1)  A bizottság működésének szabályaira az Mötv. 57.-61 §-ait kell alkalmazni.

(2) A bizottság részletes működésére a képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(3) A bizottság működésének ügyviteli feladatait a Közös Önkormányzati Hivatal ( a továbbiakban  Hivatal) látja el.

 

66. §

 

 (1) Az Ügyrendi Bizottság feladat- és hatásköre különösen:

a)      közreműködik az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatának felülvizsgálatában, javaslatot készít a módosításra, illetve új szabályzat alkotására,

b)        vizsgálja a hatályban lévő Szervezeti és Működési Szabályzat hatályosulását,

c)        figyelemmel kíséri az önkormányzat szerveit működésük szabályszerűsége tekintetében,

d)      titkos szavazás lebonyolítása,

e)      Összeférhetetlenségi és méltatlansági eljárás lebonyolítása,

 (2) Az Ügyrendi Bizottság ellátja továbbá a vagyonnyilatkozat nyilvántartással és ellenőrzéssel kapcsolatos feladatokat, ennek keretében feladata:

  • képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozatainak gyűjtése,
  • a vagyonnyilatkozatok nyilvántartása,
  • a vagyonnyilatkozatok olyan kezelése, mely lehetővé teszi a nyilvánosság biztosítását,
  • a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség megtételéhez információ és nyomtatvány biztosítása a képviselő-testület hivatalán keresztül,
  • a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzési eljárás lefolytatása, ennek keretében:
  • a képviselő felszólítása (a saját és hozzátartozóinak) az ellenőrzéshez szükséges azonosító adatok írásbeli bejelentésére,
  • a felszólításra szolgáltatott azonosító adatok megfelelő őrzése és az ellenőrzést követő 8 napon belüli törlése,
  • a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás eredményéről a képviselő-testület soron következő ülésén való tájékoztatása.”

 

3. A jegyző

 

67. §

 

 

(1) A jegyző kiemelt feladatai:

a) tájékoztatást nyújt a Képviselő-testületnek a Képviselő-testület hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól;

b) tájékoztatást nyújt a bizottságnak a bizottság hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól;

c) gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzéséről;

d) biztosítja az önkormányzati rendeletek, a határozatok érintettekkel való megismertetését;

e) a képviselő-testület döntéseiről nyilvántartást vezet határozat-nyilvántartás, illetve rendelet-nyilvántartás formájában;

f) a bizottság döntéseiről határozat-nyilvántartást vezet;

g) rendszeresen áttekinti az képviselő-testületi rendeletek felsőbbrendű jogszabályokkal való harmonizálását, ha jogszabálysértést tapasztal, írásban tájékoztatja a polgármestert;

h) gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról.

 

68. §

 

(1) A jegyző gondoskodik a rendelet helyben szokásos módon történő kihirdetéséről.

Az alkalmazható kihirdetési módok:

a) kötelező jelleggel az önkormányzati hivatal hirdetőtáblájára történő kihelyezés,

b) nem kötelező jelleggel,  könyvtárban, történő kihelyezés.

 

(2) A 38. § -ban meghatározott határozat-nyilvántartás formái

a) a határozatok nyilvántartása sorszám szerint,

b) a határozat-kivonatok nyilvántartása sorszám szerint növekvő sorrendben,

c) a határozatok betűrendes nyilvántartása,

d) a határozatok határidő nyilvántartása.

 

(3) A 40. §-ban meghatározott rendelet-nyilvántartás formái

a) rendelet-nyilvántartás sorszám szerint, a rendelet tárgyának megjelölésével, valamint a rendeletet módosító rendeletekre való hivatkozással,

b) rendeletek sorszám szerint, növekvő sorrendben,

c) rendeletek betűrendes nyilvántartása.

 

69. §

 

(1) A jegyző kinevezése az Mötv 82. § alapján történik. A jegyző felett az egyéb munkáltatói jogkört a Hivatal székhelye szerinti település polgármestere gyakorolja.

 

(2) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve akadályoztatása kezdő időpontjától számított legfeljebb hat hónap időtartamra a jegyzői feladatok ellátására a polgármester a Hivatal olyan köztisztviselőjét bízza meg, aki a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelel.

 

(3) Amennyiben hat hónapon belül a polgármester nem nevez ki, illetve közös önkormányzati hivatal esetében az érintett polgármesterek nem neveznek ki jegyzőt a kormányhivatal vezetője ideiglenes hatállyal a jegyzői feladatok ellátására a pályázati kiírásnak megfelelő jelöltet, ennek hiányában a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő hivatali köztisztviselőt vagy más jegyzőt nevez ki. A jegyzői feladatok ellátására szóló kinevezés az új jegyző kinevezéséig tart.   

 

4. A Közös Önkormányzati Hivatal

 

70. §

 

(1) A Képviselő-testület az Mötv. 84. § (1) bekezdése alapján Közös Önkormányzati Hivatalt hoz létre.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott hivatal neve: Nagyberki Közös Önkormányzati Hivatal.

(3) A  Hivatal alapvető feladatait az Mötv. 84. § (1) bekezdése, további feladatokat az Mötv. 67. § b) pontja alapján polgármester is meghatároz. A  Hivatal köztisztviselője részére jogszabály feladatot és hatáskört állapít meg. A  Hivatal által ellátott feladat- és hatásköröket a Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

(4) A  Hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjében, valamint ügyfélfogadási rendjét - az Mötv. 67. § d) pontja és a 85. § (6) bekezdése pontja figyelembe vételével - a Képviselő-testületek határozattal fogadják el.

 

5. Társulás

 

71. §

 

 

(1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekben társulásokban vesz részt. 

 

(2) Az önkormányzat a társulások működésének részletes szabályait a társulási megállapodásban határozza meg.

 

(3) A társulásokban az önkormányzatot a társulási megállapodásban foglaltak szerint a polgármester, vagy a képviselő-testület által delegált képviselők képviselik.

 

 (4) Az Önkormányzat más települési önkormányzatokkal az alábbi feladatok közös ellátására társult:

  1. a szociális és gyermekjóléti feladatok ellátására,
  2.  munka- és tűzvédelmi feladatok ellátására
  3. a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási feladatok közül a hulladékgazdálkodási rendszer létesítésére és működtetésére és a hulladékszállító eszközök beszerzésére

(5)Az önkormányzat az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátására az alábbi jogi személyiségű társulásokban vesz részt:

a) Igal és Környéke Alapszolgáltatási Központot Fenntartó Társulás (székhelye: Igal)

b) Somogy Megyei Önkormányzati Társulás (székhelye: Kaposvár)

c)  Kaposmenti Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás (székhelye: Kaposvár)

 

VII. Fejezet

 

A Képviselő-testület gazdasági programja

 

72. §

 

(1) A Képviselő-testület a megbízatásának időtartama alatt a gazdasági program alapján működik.

 

(2) A gazdasági program tervezetének elkészítéséről, valamint a Képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.

 

VIII. Fejezet

 

Záró rendelkezések

 

74. §

 

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

 

 

(2) Hatályát veszti az   5/2015. (III. 20.) önkormányzati rendelet a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról.

 

Csoma, 2020. december 17.

 

Molnár Edit                                                         Kaposvölgyiné Dr. Hangyál Margit

Polgármester                                                                               Jegyző

 

 

 

 

Kihirdetési záradék:

 

A rendelet kihirdetése Csoma Községben 2020. december 17. napján, csütörtökön 14 órakor megtörtént.

 

 

 

 

Kaposvölgyiné Dr. Hangyál Margit

Jegyző

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1. melléklet az 5/2020. (III. 3.)önkormányzati rendelethez

 

 

Önkormányzat által ellátott feladatok

 

 

 

Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet 180. § rendelkezéseinek megfelelően Csoma Község Önkormányzat a törzskönyvi nyilvántartásban 2019. október 31-én nyilvántartott, alaptevékenységére vonatkozó adatait a kormányzati funkciók, államháztartási szakfeladatok és szakágazatok osztályozási rendjéről szóló 68/2013. (XII.29.) NGM rendeletben kihirdetett, 2020. január 1-jétől érvényes, alaptevékenység besorolási kódváltozás miatt, a következők szerint határozom meg:

 

A Csoma Község Önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolása:

 

011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási

             tevékenysége

013320 Köztemető-fenntartás és - működtetés

041231 Rövid időtartamú közfoglalkoztatás

041232 Start-munkaprogram – Téli közfoglalkoztatás

041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás

045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása

064010 Közvilágítás

066010 Zöldterület-kezelés

066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások

076062 Település-egészségügyi feladatok

081041 Versenysport- és utánpótlás-nevelési tevékenység és támogatása

082044 Könyvtári szolgáltatások

082091 Közművelődés – közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése

091140 Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai

091220 Köznevelési intézmény 1-4. évfolyamán tanulók nevelésével, oktatásával

             összefüggő működtetési feladatok

092120 Köznevelési intézmény 5-8. évfolyamán tanulók nevelésével, oktatásával

             összefüggő működtetési feladatok

104042 Család és gyermekjóléti szolgáltatások

107051 Szociális étkeztetés szociális konyhán

107052 Házi segítségnyújtás

107053 Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

074040 Fertőző megbetegedések megelőzése, járványügyi ellátás

 

 

 

 

 

 

 

 

2. melléklet az 5/2020. (III. 3.)önkormányzati rendelethez

 

Polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzéke:

 

-          születése támogatás megállapítása,

-          temetési támogatás megállapítása,

-          óvodáztatási támogatás megállapítása,

-          beiskolázási segély megállapítása,

-          karácsonyi támogatás megállapítása

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Csoma Község Önkormányzata

 

BIZTONSÁGI SZABÁLYZAT

A MINŐSÍTETT ADATOK VÉDELMÉRE

 

Érvényes: 2020.01.01-től

Készült a GY & GY” PERFEKT AUDIT Kft mintaszabályzata felhasználásával.

Ez a szabályzat szerzői jogi védelem alatt áll, arról való másolat készítése tilos!  A szabályzat másolása és jogtalan felhasználása bűncselekményt képez


 
biztonsági szabályzat a minősített adatok védelmére

 

A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény[1]és a Nemzeti Biztonsági Felügyelet működésének, valamint a minősített adat kezelésének rendjéről szóló 90/2010. (III. 26.) Korm. rendelet[2]alapján a minősített adatok védelmét a következők szerint szabályozom, illetve határozom meg:

 

I.
A SZABÁLYZAT CÉLJA

 

E szabályzat célja, hogy meghatározza a minősített adatok védelmére meghatározott helyi feladatokat, jogokat és kötelezettségeket, a minősített adat hivatalban történő kezelésének, őrzésének szabályait.

A helyi önkormányzatoknál az önkormányzati vezetők, illetve tisztségviselők minősítési jogkörrel nem rendelkeznek, hanem csak adott esetben gyakorolhatják a minősített adattal való rendelkezési jogkörök közül a minősítő döntésétől függően pl.: a betekintés, a birtokban tartás vagy a feldolgozás vagy felhasználás jogát.

 

 

II.
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

 

E szabályzat hatálya kiterjed: CsomaKözség Önkormányzatra,

a hivatali szervezet vezetőjére, valamint arra a személyre, akinek a minősített adatot a minősítő rendelkezése alapján az állami vagy közfeladat ellátása érdekében hozzáférhetővé tették, a biztonsági vezetőre, a titkos ügykezelőre, illetve a megismerési és betekintési engedéllyel rendelkezőre.

A jegyző felelős a minősített adat megőrzését biztosító személyi és tárgyi feltételek megteremtéséért, minősített adatok védelmi rendszerének adminisztratív, személyi biztonsági, technikai, fizikai, kommunikációs, ellenőrzési és felügyeleti elemeken nyugvó kiépítéséért és működtetéséért, a titkos ügykezelő oktatásának, vizsgázásának megszervezéséért, a biztonsági vezető kinevezéséért.

 

Aki minősített adat birtokába juthat, az az adat védelmére vonatkozó szabályokat megismerni és az előírásokat megtartani köteles.

A jegyző feladat, és hatáskörében eljárva adat minősítésére nem jogosult.

 

 

III.
RÉSZLETES SZABÁLYOK

 

1. A titokbirtokos szerv vezetőjének feladata és hatásköre

A jegyző (a titokbirtokos szerv vezetője):

-         gondoskodik a minősített adat védelmére vonatkozó jogszabályok végrehajtásáról, a minősített adatok védelmi rendszerének adminisztratív, személyi biztonsági, technikai, fizikai, kommunikációs, ellenőrzési és felügyeleti elemeken nyugvó kiépítéséről és működéséről;

-         a minősített adatkezelés ellátására titkos ügyiratkezelőt jelöl ki;

-         felelős azért, hogy a titkos ügykezelői munkakörben foglalkoztatott személyek a kinevezésük előtt a minősített adat védelméről szóló törvény és végrehajtási rendelete ismeretéből, gyakorlati alkalmazásából oktatásban részesüljenek és vizsgát tegyenek,

-         a minősített adatkezelési feladatok irányítására kinevezi a biztonsági vezetőt;

-         biztosítja, hogy a minősített adat útja hitelesen követhető, a szabályok megsértése esetén a felelősség megállapítható legyen;

-         minősített adat elvesztéséről, illetéktelen személy által történő megismeréséről haladéktalanul és egyidejűleg tájékoztatja a minősítőt.

 

A jegyző a minősített adattal korlátozottan rendelkezhet.

Ennek keretében gyakorolja:

-         a betekintés,

-         a birtokban tartás,

-         a minősített adat másolásának, sokszorosításának,

-         a betekintés engedélyezésének,

-         a minősített adat feldolgozásának, felhasználásának jogát.

2. Biztonsági vezető:

 

2.1. Biztonsági vezető kinevezése

Biztonsági vezető az lehet, aki legalább felsőfokú iskolai végzettséggel, a minősített adatok kezelésének vagy védelmének területén szerzett legalább egy év szakmai gyakorlattal, a kezelt minősített adatok minősítési szintjének megfelelő szintű személyi biztonsági tanúsítvánnyal rendelkezik, aláírta a titoktartási nyilatkozatot. A biztonsági vezető köteles a biztonsági vezetők részére tartandó képzésen és továbbképzésen részt venni.

Biztonsági vezetőnek a minősített adatot kezelő szervnél csak a hivatallal köztisztviselői jogviszonyban álló személyt lehet kinevezni.

Biztonsági vezetői feladat megbízási szerződés alapján nem látható el.

 

2.2. Biztonsági vezető feladatai:

-         A jegyző átruházott hatáskörében eljárva utasítási joggal gyakorolja az őt erre a feladatra kinevező vezető minősített adat védelmére vonatkozó jogosítványait.

Ennek keretében a biztonsági vezető a számára e rendeletben meghatározott feladatok végrehajtásával és koordinálásával ellátja a személyi, fizikai és adminisztratív biztonságra vonatkozó szabályok alkalmazásának helyi felügyeletét.

-         Intézkedik a minősített adat védelmére vonatkozó személyi, fizikai, adminisztratív biztonsági rendelkezések megtartásának minden év február 28-ig, jegyzőkönyv felvétele mellett történő ellenőrzéséről és az előző évben a minősített adatot kezelő szervhez érkezett vagy ott készített minősített adatok iratforgalmi statisztikájának minősítési szintenkénti bontásban történő elkészítéséről. Az ellenőrzés kiterjed a minősített adatot kezelő szervnél kezelt minősített adat felhasználására és tárolására.

-         Minden év március 10-ig intézkedik a NATO, NYEU, valamint az EU és az EU intézményei minősített adatai tekintetében lefolytatott éves ellenőrzés eredményének és a minősített adatot kezelő szervhez érkezett vagy ott készített NATO, NYEU, valamint az EU minősített adatok iratforgalmi statisztikájának minősítési szintenkénti bontásban a NATO-NYEU Központi Nyilvántartó, valamint az EU Központi Nyilvántartó részére történő megküldéséről.

-         Minden év március 31-ig intézkedik a nemzeti minősített adatok tekintetében lefolytatott éves ellenőrzés eredményének és az előző évben a minősített adatot kezelő szervhez érkezett nemzeti minősített adatok iratforgalmi statisztikájának (minősítési szintenkénti bontásban) a Nemzeti Biztonsági Felügyeletre történő megküldéséről. Az iratforgalmi statisztika mintáját a Nemzeti Biztonsági Felügyelet a honlapján és a Miniszterelnöki Hivatal honlapján közzéteszi.

-         Gondoskodik arról, hogy a titkos ügykezelő naprakész és pontos információval rendelkezzen a minősített adatot kezelő szervnél érvényes személyi biztonsági tanúsítvánnyal rendelkező személyekről.

 

 

3. A titkos ügykezelő

 

3.1. A titkos ügykezelő kinevezése

 

A jegyző a minősített adatok kezelésére, meghatározott feladatok ellátására titkos ügykezelőt (szükség esetén ugyanolyan alkalmazási feltételeknek megfelelő helyettest) bíz meg.

Titkos ügykezelő a hivatal azon alkalmazottja lehet, aki legalább középfokú iskolai végzettséggel, a kezelt minősített adatok minősítési szintjének megfelelő szintű személyi biztonsági tanúsítvánnyal és felhasználói engedéllyel rendelkezik, aláírta a titoktartási nyilatkozatot, a minősített adat védelmére vonatkozó rendelkezések, így különösen a minősített adat védelméről szóló törvény és e rendelet ismeretéből, gyakorlati alkalmazásából sikeres vizsgát tett, továbbá erre a feladatra a munkáltatói jogkört gyakorló vezető írásban kinevezi.

 

3.2. A titkos ügykezelő feladata:

-         a minősített adat átvétele, minősített küldemény felbontása,

-         a minősített adat iktatása, tárolása,

-         a minősített adat szerven belül történő átadása és visszavétele,

-         a minősített adat szerven kívüli továbbításának előkészítése,

-         a felhasználói jogosultság megszűnése esetén a minősített adat visszavétele,

-         a minősített adat kezeléséhez szükséges iratkezelési segédletek főnyilvántartó könyvben történő nyilvántartásba vétele és megnyitása,

-         a minősített adat belföldre, valamint külföldre történő továbbításához szükséges iratkezelési feladatok végrehajtása,

-         a minősített adat birtokban tartása,

-         a minősített adatot tartalmazó adathordozó megsemmisítésének előkészítése és az abban való részvétel.

 

4. Eljárás a biztonsági vezető és a titkos ügyiratkezelő jogviszonyának megszűnése esetén

 

Ha biztonsági vezetőnek a jogviszonya megszűnik, vagy más okból legalább 50 napig távol van, a biztonsági vezetői feladatok ellátásával kapcsolatos teendőket, okmányokat és eszközöket a titkos ügykezelő útján a kinevezett utódjának, ennek hiányában a minősített adatot kezelő szerv vezetője által kijelölt személynek jegyzőkönyv felvétele mellett tárolás céljából átadja.

A titkos ügykezelő a kinevezésének megszűnése esetén a titkos ügykezelői feladatok ellátásával kapcsolatos teendőket, okmányokat és eszközöket utódjának, a helyettesítésére kijelölt személynek, ezek hiányában a biztonsági vezetőnek vagy a biztonsági vezető által kijelölt személynek jegyzőkönyv felvétele mellett átadja.

 

5. A minősített adatkezelés rendszere

A minősített adat kezelése a Hivatalban a nem minősített adatkezelés rendszerére építve, de attól szervezetileg és fizikailag elkülönítve történik.

A minősített adat kezelése nem történhet a nem minősített adatkezeléssel azonos helyiségben, illetőleg azt nem végezhetik a nem minősített adatok kezelésre feljogosított személyek.

 

6. Minősített adat megismerése

A minősített adat megismerésére az a személy jogosult, aki megismerési engedéllyel rendelkezi.

A megismerési engedély kiadásáról az érintett kérelmére a minősítő 15 napon belül határoz. A megismerési engedély kiadását a minősítő megtagadja, ha az adat megismerése a minősítés alapjául szolgáló közérdek sérelméhez vezet. A megismerési engedély megtagadását a minősítőnek indokolnia kell.

 

7. Minősített adat felhasználása

Minősített adatot csak az a személy használhat fel, akinek ez állami vagy közfeladat ellátása érdekében indokolt, és aki - törvényben meghatározott kivétellel - rendelkezik

a) érvényes és a felhasználni kívánt adat minősítési szintjének megfelelő személyi biztonsági tanúsítvánnyal,

b) titoktartási nyilatkozattal, valamint

c) felhasználói engedéllyel.

A „Korlátozott terjesztésű!” minősítési szintű minősített adat állami vagy közfeladat ellátásához szükséges felhasználása esetén a felhasználó titoktartási nyilatkozatot tesz, és felhasználói engedéllyel kell rendelkeznie.

A jegyző, intézményvezető, valamint a biztonsági vezető felhasználói engedély nélkül jogosult a feladat- és hatáskörébe tartozó minősített adatra vonatkozó rendelkezési jogosultságok gyakorlására.

 

8. A minősített adatot tartalmazó irat iktatása

A minősített iratot a nyílt irattól elkülönítetten kell kezelni és őrizni, a nyilvántartáshoz külön könyvet kell használni, kivéve azokat az iratokat, amelyek esetén az együttes nyilvántartás és kezelés az ügy elintézéséhez szükséges.

A minősített irattal együtt kezelt nyílt iraton a minősített irat iktatószámát fel kell tüntetni és a minősített irattal együtt irattározni. Eltérő minősítésű csatolt iratok esetén mindig a magasabb minősítési foknak megfelelő szabályokat kell alkalmazni.

A minősített irat ügykezeléséhez használt könyvet, naplót, füzetet a főnyilvántartási könyvbe kell bejegyezni.

Az iktatás minden év január 1-jén 1-es főszámmal kezdődik és a naptári év végéig emelkedő számmal folytatódik. A titkos ügykezelő az azonos tárgyban, ugyanabban az ügyben érkezett vagy készített újabb adatot az illető főszám 1-től növekvő alszámára iktatja. Amennyiben más tárgyban érkezett vagy készült az újabb adat, akkor azt iktatókönyv következő főszámára iktatja.

Az aktuális év iktatókönyvben történő lezárása az aktuális év utolsó munkanapján az utolsó főszámra történt iktatás után - a papír alapú iktatókönyvben az utolsó főszámot követő aláhúzással, keltezéssel, aláírással és hivatalos bélyegző lenyomatának elhelyezésével, iratkezelési szoftver alkalmazása esetén a lezárást követő főszámra történő iktatás kizárásának biztosításával - történik.

 

9. A minősített adathordozók védelme, kezelése, őrzése

A titkos ügykezelők részére a minősített adathordozók tárolására és kezelésére biztosított helyiségben illetéktelen személyek csak a jegyző/hivatalvezető engedélyével tartózkodhatnak.

Bizalmas, vagy ennél magasabb minősítésű szintű iratot kizárólag az I. vagy II. osztályú biztonsági zónában lehet tárolni és felhasználni.

A korlátozott terjesztésű minősítésű irat biztonsági területen kívül adminisztratív zónában is felhasználható és ezen belül zárható irodabútorban, lemezszekrényben is tárolható.

Minősített adathordozó tárolása a jegyző szobájában elhelyezett lemezszekrényben történhet. A minősített adathordozó tárolására használt lemezszekrényt csak jegyző/hivatalvezető, a biztonsági vezető, a titkos ügyiratkezelő nyithatja ki. A jegyző/hivatalvezető, a titkos ügykezelő, illetve annak helyettesének együttes távolléte esetén gondoskodni kell arról, hogy a minősített adathordozó tárolására használatos lemezszekrényhez, illetőleg annak kulcsaihoz illetéktelen személy ne férhessen hozzá.

A helyiséget a fokozott védelemhez szükséges riasztóberendezéssel, vagy vasráccsal, illetőleg füst- és tűzjelzővel kell felszerelni.

Mind a titkos ügykezelésre szolgáló helyiség, mind a lemezszekrény esetében az azok zárjaihoz használt kulcsok további másolása tilos.

 

10. Minősített adat - szerven kívülre történő - továbbítása

Minősített adatot tartalmazó küldemény más szerv részére történő belföldi továbbítása csak a titkos ügykezelőn keresztül történhet. A továbbításra külső kézbesítőkönyvben vagy futárjegyzéken dokumentálva kerülhet sor. A titkos ügykezelő a továbbítás tényét az iktatókönyvben rögzíti.

A külső kézbesítőkönyv vagy futárjegyzék tartalmazza:

–   a minősített adat iktatószámát és példánysorszámát,

–   a minősítési szintet,

–   a címzettet,

–   az átadás keltét,

–   az átadás tényének igazolását az átvevő nevének és saját kezű, dátummal ellátott aláírásának feltüntetésével, továbbá a küldeményt átvevő szerv hivatalos bélyegzőjének lenyomatát.

A titkos ügykezelő a külső kézbesítőkönyvvel vagy futárjegyzékkel együtt átadja a lezárt és a lezárás helyén a minősített adatot kezelő szerv hivatalos bélyegzőjével ellátott küldeményt a személyes kézbesítőnek vagy a futárnak. A személyes kézbesítő vagy a futár a külső kézbesítőkönyvben vagy a futárjegyzéken aláírás ellenében adja át a küldeményt az átvételre jogosult személynek.

 

IV.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

 

 

A szabályzat 2020.01.01 napon lép hatályba.

 

A szabályzatot hatálybalépésével egyidejűleg, illetve azt követően a megbízatásának időpontjához igazodóan a biztonsági vezető, a titkos ügyiratkezelő és a helyettese köteles megismerni, mely tényt aláírásukkal igazolnak.

 

Csoma, 2020. január 1.

 

 

 

 

 

Molnár Edit

Csoma Község Önkormányzat

polgármestere

 

 

 

 

 

 

Kaposvölgyiné Dr. Hangyál Margit

Nagyberki Közös Önkormányzati Hivatal

jegyzője

 

 

 

 

 

 

 


Megismerési nyilatkozat

 

A biztonsági szabályzatban foglaltakat megismertem. Tudomásul veszem, hogy az abban foglaltakat a munkavégzésem során köteles vagyok betartani.

 

Név

Beosztás

Kelt

Aláírás

Kaposvölgyiné Dr. Hangyál Margit

jegyző

 

 

Molnár Edit

polgármester

 

 

Tóth László

alpolgármester

 

 

Tormási István

igazgatási főmunkatárs

 

 

Kreizer-Gulyás Szabina

pénzügyi vezető, pénzügyi ügyintéző

 

 

Zelendné Lukácsa Anikó

pénzügyi ügyintéző, pénztáros

 

 

Bán Beatrix

pénzügyi ügyintéző, pénztáros

 

 

Fényes-Terdi Nikoletta

pénzügyi ügyintéző

 

 

Tóth Edit

adóügyi ügyintéző

 

 

Deák Tünde

titkársági ügyintéző, pénztáros

 

 

 

 

 

 

 

 

 



[1]Módosította: 2016. évi CXVI. törvény

[2]Módosította: 243/2016. (VIII. 17.) Korm. rendelet

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Frissítés: A változásokat követően azonnal, Megőrzés: Az előző állapot 1 évig archívumban tartásával
Utolsó frissítés: 2021.06.16.